2,9 százalékos GDP-növekedés, 8,1 milliárd eurós külkereskedelmi többlet, 1219 milliárd forintos költségvetési hiány, 7,5 százalékos iparitermelés-bővülés, 6,8 százalékos munkanélküliség, 247 800 forintos (bruttó) átlagkereset – a magyar gazdaság 2015-ös mutatói.
A KSH „Gazdaság és társadalom, 2015/12” című kiadványából szemezgetünk:
GDP
A magyar gazdaság teljesítménye 2013 folyamán dinamikus növekedési pályára állt, ami 2015-ben folytatódott. Hazánk bruttó hazai terméke – a KSH gyorsbecslése szerint – 2015 IV. negyedévében 3,2, 2015 egészében 2,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A termelési oldalon a bővülést alapvetően az ipar, valamint a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének emelkedése okozta, a mezőgazdaság teljesítménye ugyanakkor visszafogta a növekedést. A 2015. évi gazdasági teljesítménynövekedés számottevően meghaladta az uniós átlagot (1,8 százalék).
Külkereskedelmi termékforgalom
A külkereskedelmi termékforgalomban 2015-ben – az első becslés szerint – a kivitel értéke 90,7 milliárd eurót tett ki, 7,4 százalékkal nagyobb összeget, mint 2014-ben. A behozatal értéke 82,6 milliárd euró volt, 5,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmünk 8,1 milliárd eurós többlettel zárta a 2015. évet, az egyenleg 1,8 milliárd euróval javult 2014-hez képest. Az export euróban számított növekedési üteme valamennyi negyedévben felülmúlta az importét, a legnagyobb mértékben (3,0 százalékponttal) az utolsó, a legkisebb mértékben (0,2 százalékponttal) a III. negyedévben.
Államháztartás
Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya 2015-ben – a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján – 1219 milliárd forint volt, 416 milliárd forinttal több, mint 2014-ben. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege 2016. januárban javult, a tizenkét hónappal korábbinál 146 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleg 92 milliárd forintos többletet eredményezett. Az egyenlegváltozás irányát 2015-ben és 2016. januárban is a központi költségvetésben végbement folyamatok határozták meg.
Mezőgazdaság
2015-ben 4,7 százalékkal (132 ezer hektárral) kisebb területen 2,6 millió tonnával (16 százalékkal) kevesebb gabona termett, mint az előző évben. A nyár eleji hőséget és a csapadékhiányt a búza kivételével minden szántóföldi növény megsínylette, de elsősorban a kukorica és a burgonya, melyekből egyaránt közel 30 százalékkal kevesebb termést, kukoricából 6,5 millió, burgonyából 412 ezer tonnát takarítottak be. Egyedül a búza termésátlaga (5140 kilogramm/hektár) haladta meg (8,7 százalékkal) a 2014. évit, termésmennyisége (5284 ezer tonna) az előző évinél 0,4, a 2010–2014. évek átlagánál 19 százalékkal magasabb volt. Jelentősen csökkent a cukorrépa és a repce termésátlaga (17, illetve 20 százalékkal), és hasonló mértékben a betakarított mennyiségük is (886 és 584 ezer tonna). A napraforgó termésátlaga (2510 kilogramm/hektár) 6,7, termésmennyisége (1543 ezer tonna) 3,4 százalékkal mérséklődött.
2015 decemberében az állatállomány tekintetében folytatódott a szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése: a 18 ezres (2,4 százalékos) emelkedéssel elérte a 821 ezret. A tehenek száma hasonló arányban, 368 ezerre nőtt. Míg a sertések száma 0,4 százalékkal kevesebb, addig a juhoké ugyanilyenmértékben több lett az országban a 2014. decemberihez képest: előbbiek állománya 3,1, utóbbiaké 1,2 millió volt. A 32,4 milliós tyúkállomány 1,9 millióval (6,3 százalékkal) több az egy évvel korábbinál.
2015-ben a mezőgazdasági termelői árak 0,4 százalékkal nőttek. A növényi termékek ára 6,4 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké azonban 8,4 százalékkal csökkent. A gabonafélék ára összességében 3,1 százalékkal nőtt az év folyamán, ezen belül a búza ára változatlan maradt, a kukoricáé 6,2 százalékkal emelkedett. A gyümölcsök ára közel ötödével magasabb lett. A vágósertés ára több mint tizedével, a tej ára ötödével csökkent.
Ipar
2015-ben az ipari termelés volumene – éven belüli folyamatos bővülés mellett – 7,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások: az összes értékesítés közel kétharmadát adó exporteladások volumene 9,9, a több mint egyharmadát adó belföldi eladásoké 2,8 százalékkal. 2015-ben az ipar nemzetgazdasági ágai közül az energiaiparban 6,2, a feldolgozóiparban 8,1 százalékkal nőtt, a csekély súlyt képviselő bányászatban 14 százalékkal csökkent a termelés az előző évihez képest.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében bővült a kibocsátás, a legnagyobb mértékben (17 százalékkal) a legjelentősebb súlyú (30 százalék) alágat jelentő járműgyártásban. Szintén jelentősen, a feldolgozóipari átlagot meghaladó mértékben növekedett az egyéb feldolgozóipar, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyagipar kibocsátása (15–15 százalékkal). A szinte teljes egészében exportra termelő elektronikai ipar termelése 6,4, az élelmiszeriparé 4,3 százalékkal emelkedett. Mindössze két alágban mérséklődött a termelés, mindkettőben a külpiaci értékesítés csökkenése miatt: a gép, gépi berendezés gyártásában 1,4, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén 2,6 százalékkal elmaradt a kibocsátás az előző évitől. 2015 során mindegyik régióban bővült a termelés volumene: a legnagyobb mértékben (10 százalékkal) Dél-Alföldön, a többi régióban 3,3 és 9,9 százalék közötti mértékben.
Az ipari termelői árak 2015-ben 0,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. (2015 decemberében az ipari termelői árak 1,3 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól.) Ezzel párhuzamosan az értékesítési irányok közül a belföldi eladások árai – éven belüli folyamatos mérséklődés mellett – 3,1 százalékkal csökkentek, az exportértékesítések árai viszont 0,3 százalékkal emelkedtek.
Építőipar
Az építőipari termelés volumene 2015-ben átlagosan 3,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest. Az épületek építése 4,8, az egyéb építményeké 1,6 százalékkal bővült. Az új építőipari szerződések volumene decemberben 18 százalékkal nőtt, 2015-ben éves szinten átlagosan 7,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az új szerződések utolsó négy havi növekedése ellenére az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene december végén 48 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipar termelői árai 2015-ben átlagosan 2,5 százalékkal emelkedtek az előző évihez viszonyítva.
Új lakások, építési engedélyek
2015-ben 7612 új lakás épült, 8,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 12 515 lakás építésére adtak ki engedélyt, ez 30 százalékos növekedés az előző évihez képest. Az építtetői körben továbbra is a természetes személyek vannak többségben (59 százalék), a vállalkozások által épített lakások aránya (39 százalék) gyakorlatilag nem változott az utóbbi évben. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, az egy évvel korábbihoz hasonlóan. Éves szinten 2000 lakás szűnt meg, 16 százalékkal több, mint 2014-ben.
Kiskereskedelem
A szolgáltató ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom volumene 2015 egészében 5,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2015-ben az összforgalom csaknem felét kitevő élelmiszer-eladások 3,4 százalékkal meghaladták az előző évit. Ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké (hiper- és szupermarketeké, vegyesboltoké) 3,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,3 százalékkal nagyobb lett. A nem élelmiszertermékek forgalma 7,6 százalékkal növekedett, ezen belül az összes tevékenységcsoportban emelkedtek az eladások. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma – csökkenő üzemanyagárak mellett – 7,1 százalékkal bővült. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalmában 3,4 százalékos volt a csökkenés.
Kereskedelmi szálláshelyek
2015-ben a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 7,4, a vendégéjszakáké 5,4 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 6,1, illetve 4,6 százalékkal emelkedett, a belföldiek esetében ennél némileg élénkebb, 8,6, illetve 6,4 százalékos volt a bővülés. A kilenc turisztikai régió mindegyikében nőtt a vendégéjszakában mért forgalom, a legnagyobb mértékben (9,9 százalékkal) Dél-Alföldön. A vendégéjszakában mért forgalom háromnegyedét adó szállodákban a vendégek száma 7,2, a vendégéjszakáké 5,2 százalékkal bővült. A kereskedelmi szálláshelyek 2015-ben összesen 368 milliárd forint bruttó árbevételt realizáltak, folyó áron 10 százalékkal többet, mint 2014-ben. A bevételek közel hattizede a szállásdíjakból származott, e bevételi típus esetén 13 százalékos növekedés következett be. A vendéglátóhelyek – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt mért – eladási forgalma 2015-ben összesen 918 milliárd forint volt, 11 százalékkal több, mint előző évben. (Decemberben ugyanekkora ütemű volt a bővülés.)
Szállítási teljesítmények
2015-ben a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 0,9 százalékkal nagyobb volt a 2014. évinél. A helyközi személyszállítás 2015. évi utaskilométer-teljesítménye, valamint a helyi személyszállításban regisztrált utazások száma egyaránt 1,4 százalékkal haladta meg a 2014. évit.
2015-ben 200 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, 22 százalékkal többet a 2014. évinél.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség
2015-ben bővült a foglalkoztatottság és mérséklődött a munkanélküliség az előző évihez képest. A 15–74 éves foglalkoztatottak száma átlagosan 4 millió 210 ezer fő volt, 110 ezerrel több, mint 2014-ben. A 15–64 évesek közé 4 millió 176 ezer foglalkoztatott tartozott, számuk egy év alatt 106 ezer fővel (2,6 százalékkal) emelkedett, foglalkoztatási arányuk pedig 2,1 százalékponttal magasabb volt (63,9 százalék). A foglalkoztatás bővülése a férfiak körében nagyobb mértékű volt, foglalkoztatási arányuk 70,3, a nőké 57,8 százalékra emelkedett. Nőtt a foglalkoztatottak száma és aránya a munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15–24 éves fiatalok, a legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek, továbbá az 55–64 évesek körében egyaránt. (Ezen korcsoportok foglalkoztatási aránya 25,7, 80,6 és 45,3 százalék volt 2015-ben.)
A munkanélküliek száma – 2015-ben és a 15–64 éves népesség körében – átlagosan 307 ezer fő volt, tizedével (36 ezer fővel) kevesebb, mint 2014-ben, miközben a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 6,8 százalékra csökkent. A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliségi ráta (6,6 százalék) jellemezte, mint a nőket (7,1 százalék), egyúttal körükben esett vissza nagyobb mértékben a munkanélküliség. Éves összehasonlításban a 15–24 éves fiatalok, a 25–54 évesek, illetve az 55–64 évesek munkanélküliségi mutatói egyaránt csökkentek. (A munkanélküliségi ráta ebben a három korcsoportban 17,3, 6,0 és 5,8 százalék volt 2015-ben.) A munkanélküliek 47,4 százaléka tartósan, azaz legalább egy éve munkanélküli, arányuk 2,1 százalékponttal elmaradt a 2014. évitől, míg a munkakeresés átlagos időtartama egy év alatt lényegében nem változott, 18,4 hónap volt.
Keresetek
2015-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szinten átlagosan havi bruttó 247 800 forintot kerestek, ennek – családi kedvezmény nélkül számított – nettó összege 162 300 forint volt. A kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága következtében a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 4,2 százalékkal magasabb volt a 2014. évinél. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a bruttó és a nettó bérek szintén azonos mértékben, 4,5 százalékkal emelkedtek. A nettó keresetek a vállalkozásoknál 3,9, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 6,3, a nonprofit szervezeteknél 3,2 százalékkal meghaladták az előző évit. (A költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél alkalmazzák a közfoglalkoztatottak 94 százalékát.)
A költségvetési és a nonprofit szférában dolgozók egy része, mintegy 182 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló – a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege átlagosan bruttó 9600, illetve 9300 forint volt. A fogyasztói árak 0,1 százalékos csökkenése mellett a reálkereset 4,3 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva.
Infláció
A fogyasztói árak 2015-ben összességében 0,1 százalékkal elmaradtak az előző évitől. A legnagyobb mértékben, 4,6 százalékkal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint a kulturális cikkek) ára esett vissza, elsősorban az üzemanyagárak csökkenésével összefüggésben. A háztartási energia ára – az egy évvel korábbi 12 százalékos csökkenést követően – 2015-ben 2,9 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb mértékben évek óta a szeszes italok, dohányáruk drágulnak: ennek üteme az elmúlt egy évben 3,1 százalék volt. Az élelmiszerárak 0,9 százalékkal emelkedtek, amit az idényáras élelmiszerek jelentős drágulása befolyásolt. A tartós fogyasztási cikkek árának évek óta tartó csökkenését 2015-ben 0,8 százalék os áremelkedés váltotta fel. A fogyasztói árak korábbi hónapokban tapasztalt emelkedése 2016 januárjában folytatódott: az árszínvonal átlagosan 0,9 százalékkal volt magasabb, mint előző év januárjában.
