2019. február 13. szerda, 11:34
Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) központi célszintjét meghaladó maginfláció a monetáris politika fokozatos normalizálásának megkezdésére késztetheti a jegybankot.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana a kedden ismertetett januári inflációs adatokat kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy jóllehet a teljes kosárra számolt 2,7 százalékos tizenkét havi infláció megegyezett az előző havi ütemmel, ez a stabilitás azonban jelentős alapszintű inflációs nyomást takar, és ezt egyértelműen jelzi az immár 3 százalék felett járó éves maginfláció.

Az elemző megerősítette: a ház jó ideje vallott álláspontja szerint ebben a helyzetben már nem az a kérdés, hogy az MNB hozzákezd-e a monetáris szigorításhoz, hanem az, hogy mikor, különös tekintettel arra is, hogy a magyarországi reálkamatok a legalacsonyabbak között vannak a feltörekvő térségben.

Pasquale Diana szerint a globális jegybanki dinamika az utóbbi időben az enyhítési alapállás felé vette az irányt, ebben a környezetben is azonban „túl nehéz lenne" figyelmen kívül hagyni az alapszintű magyarországi inflációs folyamatot. A ház várakozása mindezt egybevetve az, hogy az MNB akár már márciusban monetáris szigorítási ciklust kezdhet. A cég ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy ennek üteme fokozatos lesz, például úgy, hogy az MNB negyedévente egy-egy szigorítási lépésre szorítkozik.

Tatha Ghose, a Commerzbank londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint a kedden ismertetett inflációs adatsor „útelágazáshoz" vezette az MNB-t: az egyik út a megelőző kamatemelések, a másik a jelenlegi monetáris állapot fenntartása felé tart.

Ghose szerint összességében csökkenti a különösen heves szigorítási reakció valószínűségét, hogy az adóhatásoktól megszűrve számolt maginflációs ütem gyorsulása végül is nem haladta meg a várakozásokat, a teljes kosárra számolt 2,7 százalékos tizenkét havi infláció pedig elmarad az MNB központi célszintjétől. Az elemző szerint emiatt átmenetinek bizonyulhat az inflációs adatismertetés után tapasztalt forinterősödés is. A cég által előnyben részesített alapszintű inflációs mérőszám, a szezonálisan kiigazított, fogyasztói szintű harmonizált maginflációs árindex (HICP) azonban Magyarországon az elmúlt hónapokban egyértelműen és főleg a többi térségi gazdaságban mért ütemnél gyorsabban emelkedett. Ghose szerint „szinte elképzelhetetlen" lenne, hogy a magyarországihoz hasonló helyzetben például a cseh vagy a lengyel jegybank halasztaná a kamatemelést.

A háznak mégis az a benyomása, hogy az MNB egyelőre inkább a kivárást és a szóbeli intervenciót részesíti előnyben érdemi monetáris szigorító lépések helyett, „jóllehet inkább annak örülnénk, ha nem lenne igazunk" - fogalmaztak.

A Commerzbank elemzője emiatt lefelé ható kockázatokat lát a forintárfolyamra, ha az MNB a jelenlegi monetáris alapállás fenntartása felé vezető utat választja.

A Bank of America-Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közép- és kelet-európai gazdaságstratégiai elemzésekért felelős igazgatója, Mai Doan kiemelte azt a várakozását, hogy az MNB valószínűleg csak fokozatos monetáris szigorításra lesz hajlandó, mivel nem akar hajtóerőt adni a forint jelentősebb erősödésének az euróval szemben.

Mai Doan szerint a magyar jegybank „rendszerint nem érzi jól magát" olyan időszakokban, amikor a forint a 310 forint/eurós árfolyamszint alá erősödik, 305 forint/euró környékén pedig már pro-aktív reakciókra is hajlamos. Mindez arra vall, hogy az esetleges túlzott mértékű és/vagy túl gyors forinterősödés lassíthatja az MNB monetáris politikájának normalizációs folyamatát.

Mai Doan szerint mindemellett az egyre bizonytalanabb külső környezet, főleg az európai autóipart érintő kereskedelmi konfliktus és az euróövezeti aktivitás gyengülése is annak a valószínűségét növeli, hogy az MNB lassú ütemben halad majd.

A közgazdász szerint ennek esélyét erősíti az a kormányzati célkitűzés is, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme legalább 2 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot. Várakozása mindezt egybevetve az, hogy az MNB kamatfolyosója 2019 végéig a jelenlegi mínusz 0,15 és plusz 0,90 százalék közötti sávból 0,20-1,20 százalékra emelkedik, és az MNB kezdeti lépésként a devizaswap-program visszafogásának és az egynapos betéti kamat emelésének kombinációjával is élhet.

Mai Doan emellett nem zárja ki azt sem, hogy a 0,90 százalékos alapkamat - vagyis gyakorlatilag a kamatfolyosó jelenlegi plafonja - a harmadik negyedév vége felé vagy a negyedik negyedévben szintén emelkedik.

(Forrás: MTI, fotó: Fred Romer)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja