A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) az átlagnál magasabb arányban foglalkoztatnak munkavállalókat minimálbéren és a garantált bérminimumon, így ezen juttatások további emelése a kkv-k számára jelenti a legnagyobb problémát.
A vállalatok létszámának 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott. A kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint nagyobb cégek. A 20 fő feletti cégek esetében a foglalkoztatottak számának emelkedésével csökken az alacsony béren foglalkoztatottak aránya. Különösen nagy a 11-20 főt foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya (30 százalék), ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég.
A minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya
(vállalati méret szerint, 2018. március)
Az ágazatokat tekintve kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10 százalék), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9 százalék). Ettől nem sokkal maradnak el a feldolgozó- (6 százalék) és építőipari arányok (4 százalék). Leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemző a garantált bérminimumon (szakmunkás minimálbéren) való foglalkoztatás (12 százalék), melyet a kereskedelmi (8 százalék), az építő- és feldolgozóipari cégek követnek (rendre 7 és 5 százalék).
Az egyes régiók eltérései is jelentősek. A fejlettebb országrészekben (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3 százalék, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10 százalék. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10-13 százalék, a maximumot Dél-Alföldön éri el (16 százalék). A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók súlya 7-11 százalék, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsőérték (17 százalék).
A minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya
(régiók szerint, 2018. március)
2018 januárjában ismét emelték a minimálbért (8 százalékkal) és a garantált bérminimumot (12 százalékkal), ugyanakkor 2,5 százalékkal csökkent a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Mindezek hatására a vizsgált cégeknél kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatására a foglalkoztatás költségei átlagosan 5,2 százalékkal emelkedtek.
A költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek. Ezek közé tartozik a munkaerő kölcsönzése, a normák emelése, az elbocsátás, a cafeteria csökkentése, a más munkakörbe való sorolás és a munkaidő csökkentése. A GKI 2017 eleji felmérésében ugyanezen opciókat jelölhették meg a válaszadók, s akkor a mostaninál jóval magasabb arányban választották a különböző lehetőségeket. A csökkenés hátterében az egyes lehetőségek véges kihasználhatósága állhat.
2018-ban nagyjából minden tizedik cég élt a normák emelésével. E mellett továbbra is népszerű a munkaerő kölcsönzése (8 százalék), ami az időszakos munkavégzésre megfelelő munkavállalót kereső vállalatoknak segíthetett a leginkább terheik csökkentésében. A harmadik legnépszerűbb intézkedés a munkavállalók más munkakörbe való sorolása (7 százalék). A vállalatok közel azonos aránya (3-4 százalék) bocsátott el munkavállalókat, csökkentette a cafetériát vagy a munkaidőt a költségek csökkentése érdekében.
Vállalati válaszlépések a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésére
(2017. február, 2018. március)
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát. Az erőltetett béremelést ugyan valamelyest kompenzálja a 2,5 százalékpontos adócsökkentés, azonban csak csekély mértékben. E tekintetben is jól látható az ország „szétszakadása”, ugyanis a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között jelentős a különbség a foglalkoztatási mód tekintetében.
Idén a cégek már kisebb mértékben élhettek a különböző költségcsökkentő technikákkal, melyek közül a normák emelése és a munkaerő kölcsönzése továbbra is az első helyeken szerepelt. A költségcsökkentő lépések alkalmazhatósága azonban véges, hiszen egy vállalat, ha például. már tavaly megszüntette a cafeteria nyújtását, ezt idén már nem alkalmazhatta (hasonlóan a más munkakörbe való átsoroláshoz).
