A kkkv-knál az exportpiacra lépés ösztönzi a termelékenység növelését, ami az egész nemzetgazdaság fejlődésére pozitívan hat – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója.
Az MNB növekedési jelentésének bemutatásakor elmondta, napjainkban a kkv-k mindössze 5 százaléka exportál, főleg árut. Ezzel párhuzamosan gondnak nevezte, hogy a nagyvállalatokhoz képest a kkv-k exportpiacra lépése jóval időigényesebb folyamat. Az igazgató jelezte: az exportpiacra lépés után a kkv-k termelékenysége, beruházása és létszáma gyorsabban nő, ezért is kívánatos, hogy a kis- és közepes cégek is egyre nagyobb számban a kivitel növelését helyezzék előtérbe.
Balatoni András szerint a kkv-k exportpiacra lépésének, valamint termelékenységük fejlesztésének segítségével csökkenthető a magyar gazdaság dualitása, vagyis a magyarországi multinacionális cégek és a belföldi kis- és középvállalkozások teljesítménye, termelékenysége, piaci fellépése közötti különbség. Rámutatott: a kkv-k termelékenysége harmada a nagyvállalatok hasonló mutatójának, ami még régiós szinten is nagymértékű eltérés. Kiemelte: a külkereskedelemben résztvevő vállalatok sokkal innovatívabbak és a termelékenységük is magasabb. Minél kisebb egy cég, annál több idő szükséges ahhoz, hogy az exportpiacra lépjen, gyakran akár négy évbe is beletelik a kijutás.
A jegybank igazgatója kifejtette: a kkv-k nem a magas tudásintenzitású ágazatokban exportálnak, inkább a feldolgozói külkereskedelem a jellemző. Jelezte: a jegybanki elemzők a tanulmányban nemzetgazdasági szinten vizsgálták a vállalatok bérekre fordított kiadásainak arányát, az úgynevezett bérhányadot. Balatoni András kiemelte, akik relatív alacsony vagy relatív magas bért kaptak a 70-es években, azoknak a foglalkoztatottsági rátája nőtt, míg a közepes bérezésű, az úgynevezett tipikus „kékgalléros” szakmákban csökkenést lehetett megfigyel 2005-re az Egyesült Államokban, ami a bérekre is hasonlóan hatott.
Az Egyesült Államokban a személyi szolgáltatást nyújtó szakmák bére jelentősen nőtt, amit a magas képzettséget jutalmazó növekvő jövedelem húzott felfelé – magyarázta az elemző, hozzátéve, Magyarországon hasonlóan alakulnak a foglalkoztatottsági jelzőszámok, a bérek terén viszont egyfajta felzárkózás figyelhető meg. Ez többek között a felsőoktatás folyamataira vezethető vissza – mondta az MNB igazgatója.
Balatoni András felhívta a figyelmet arra: a jövőben a robotizáció jelentős szerepet játszik majd a gazdaságokban, ennek a folyamatnak az adminisztráció, a jog és a feldolgozóipar is áldozatává válhat. Az oktatásban olyan képességek fejlesztését kell előnyben részesíteni, mint a komplex problémamegoldó képesség, a kritikus gondolkodás és a kreativitás. A robotizáció előtérbe kerülése miatt a járműipar trendforduló előtt áll, 2020-ra az elektromos autók ára várhatóan egy átlagos személygépkocsi ára közelében lesz az Egyesült Államokban, 2022-re pedig egy alsó kategóriás kocsi árának felelnek majd meg. Magyarországon is érdemes ezt szem előtt tartani, mert az ipar teljesítményében jelentős hányadot képvisel a járműgyártás. (MTI)
