A Széchenyi 2020 program első, kis- és közepes vállalkozások számára elérhető pályázatain az ipari szegmensben tevékenykedő vállalkozások voltak eddig a legaktívabbak: 10-ből egy ipari cég már pályázott is – derült ki a Budapest Bank 2015 őszén elvégzett kutatásából.
A Budapest Bank őszi felmérése szerint az új uniós pályázati ciklusról a hazai kis- és közepes vállalkozások közül 10-ből 6-an kifejezetten jól értesültek, a legnagyobb ismertsége (77 százalék) pedig az ipari és mezőgazdasági vállalkozások körében van. A kkv-k jellemzően még mindig a pályázati tanácsadó cégek hírleveleiből tájékozódnak a lehetőségekről (30 százalék), azonban márciushoz képest megemelkedett a pályázatokat összesítő internetes oldalakat látogató, valamint a kormányzat pályázatokkal foglalkozó honlapját is figyelemmel kísérő vállalkozások aránya.
A felmérés arra is rámutat, hogy a pályázók eligazodásának érdekében világos kommunikációra van szükség azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire lehet fordítani a forrásokat. Míg a válaszadók 29 százaléka új gépek és eszközök beszerzésére irányuló pályázatra vár — ilyenek már voltak és lesznek is —, addig 12 százalékuk ingatlanépítésre és felújításra szolgáló forrás után érdeklődik, 7 százalékuk pedig használt eszközt vásárolna, pedig ilyen költségek jellemzően nem, vagy csak nagyon szűk körben lesznek elszámolhatóak a 2014–2020-as ciklusban.
Felpörögnek a pályázatok
Az első GINOP pályázatok közel egy éve nyíltak meg, amelyekre a felmérésben résztvevőknek mindössze 4 százaléka adott be támogatási igénylést. Ez az arány várhatóan jelentősen nőni fog, ami serkentheti majd a beruházásokat is. A kkv-k többsége jellemzően 10 és 75 millió forint közötti összegre pályázott.
A Budapest Bank felmérése alapján az új ciklusban minden harmadik kkv kíván élni az uniós források adta lehetőséggel, azonban ágazati bontásban érezhető változás következett be az elmúlt félévben. Míg korábban majdnem minden második mezőgazdasági vállalkozás tervezte a pályázást, félévvel később csupán egyharmaduknál maradt meg ez a szándék. Jól látható, hogy az ipari cégeknél az erős beruházási hajlandóság komoly és egyre erősödő pályázati szándékkal is párosul: tavasz óta 39 százalékról 51 százalékra nőtt a pályázatot tervező vállalkozások aránya. Ez a növekedés annak is tulajdonítható, hogy számottevő volt az EU pályázatokra várva elhalasztott beruházások száma: a válaszadók 12 százaléka halasztotta el beruházásait az elmúlt két évben a pályázati lehetőségek hiányában, ezen beruházások közel harmada 100–500 millió forint egyedi értékű.
A következő 3 évben a pályázatot tervező hazai kis- és közepes vállalkozások fele jellemzően egy pályázatot szeretne benyújtani, de minden harmadik akár 2–3 pályázaton is indulna. Ezen cégek fele
50 millió forint alatti összegre pályázna, azonban a 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkezők, valamint az ipari cégek ennél nagyobb, 50–100 millió forint támogatással számolnak.
Beruházási tervek
A hazai kis- és közepes vállalkozások fele tervez a következő három évben beruházást, ez a hajlandóság az agrárszegmensben és a 200 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében a legerősebb.
A beruházást tervező cégek 41 százaléka leginkább 10 millió forint alatti összegben szeretné fejleszteni vállalkozását, a válaszadók 18 százaléka azonban ennél nagyobb mértékű, 100 millió forint feletti beruházást kíván megvalósítani a következő három évben. Ugyancsak pozitív változás, hogy a márciusi kutatási eredményekhez képest átlagosan 10-ből legalább 6 vállalkozás akkor is megvalósítaná tervezett beruházásait, ha nem szerepelne sikeresen a pályázaton (22 százalékos növekedés).
Egyre többen nyitottak a banki segítségre
A pályázást tervező kkv-k közül háromból kettő kíván külső segítséget igénybe venni a pályázati lehetőségek felkutatásához, ők leginkább pályázati tanácsadóktól és saját könyvelőjüktől kérnek információt. A bankok segítségével kapcsolatban jelentősen nőtt a bizalom az elmúlt félévben. Míg márciusban a bank által javasolt pályázati tanácsadó cég segítségére a válaszadók kicsit kevesebb, mint fele volt nyitott, addig szeptemberre ez az arány már 59 százalékra nőtt.
