2013-ra jelentős változások történtek a magyar gazdaságok földhasználati arányában. A KSH adatai szerint az egyéni gazdaságok birtokmérete 20 százalékkal nőtt, miközben a cégeké 4 százalékkal csökkent.
A 2010-es kormányváltás utáni harmadik évben már kimutathatóvá vált a kisgazdaságok nagyobb földhasználati aránya. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ra a cégek átlagos birtokmérete négy százalékkal csökkent, miközben az egyéni gazdaságoké húsz százalékkal nőtt – írja a Napi Gazdaság.
A mezőgazdasági területet használó gazdaságok átlagos mérete 2013-ban a gazdasági szervezeteknél 310, az egyéni gazdaságok esetében 5,5 hektár volt. A cégek átlagos mezőgazdasági területe 2010 és 2013 között négy százalékkal csökkent, az egyéni gazdaságoké pedig húsz százalékkal nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett tanulmányból. Eszerint a használatban levő 4,6 millió hektár mezőgazdasági terület 46 százalékát a gazdasági szervezetek, 54 százalékát az egyéni gazdaságok művelték 2013-ban.
A vizsgált évben a gazdasági szervezetek 65, az egyéni gazdaságok 57 százaléka használt szántóterületet, az előbbiek szántóhasználata 8 százalékkal csökkent, miközben az egyéni gazdálkodók 17 százalékkal növelték szántóterületük nagyságát.
A szántók közel 70 százalékán gabonaféléket termeltek, 22 százalékán ipari növényeket, valamivel több mint nyolc százalékán takarmánynövényeket, a fennmaradó földeken pedig zöldségféléket és szamócát, gyökérnövényeket és száraz hüvelyeseket.
Az agrárcégek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, a gazdasági szervezetek negyede a cégek által használt mezőgazdasági területek 85 százalékán gazdálkodott. Az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 76 százalékát a 10 és 300 hektár közötti méretű egyéni gazdaságok használták.
A 2010 és 2013 közötti időszakban még jórészt a korábbi évek tendenciája érvényesült az állattartás terén. A vizsgált évben közel 2200 gazdasági szervezet és több mint 310 ezer egyéni gazdálkodó foglalkozott állattartással. Az előbbiek 12, az egyéni gazdaságok négy százaléka tartott szarvasmarhát. A szarvasmarha-állomány 2010 és 2013 között hat százalékkal, 706 ezerről 751 ezerre nőtt. Sertést az agrárcégek öt, az egyéni gazdaságok 28 százaléka tartott. A vizsgált, 2013-as évben volt a rendszerváltás óta legalacsonyabb szinten a sertésállomány nagysága, amely így nem érte el a 2,9 milliót.
A KSH 2013-as gazdaságszerkezeti összeírása szerint a gazdasági szervezetek 85,3 ezer állandó, valamint 42,7 ezer időszaki alkalmazottat jelentettek 2013-ban. Előbbiek száma 7,6, utóbbiaké jelentős mértékben, 53 százalékkal haladta meg a 2010. évit.
Az egyéni gazdaságok munkaerő-ráfordítása kettős szerkezetű. A mezőgazdasági tevékenységet ugyanis elsősorban családtagok végzik, de a családi gazdaságok is foglalkoztatnak állandó, illetve időszaki, fizetett alkalmazottakat. 2013-ban 315,8 ezer fő teljes munkaidős dolgozó munkájának felelt meg a családtagok által végzett nem fizetett tevékenység, a mutató értéke 2010-ben három százalékkal volt nagyobb.
A legnagyobb mértékben azok hagytak fel a mezőgazdasági munkával, akik egyébként is keveset dolgoztak ezen a területen, a 225 napot vagy annál is többet dolgozók száma 7 százalékkal emelkedett. Továbbra is kedvezőtlen volt viszont a hazai termelők korösszetétele, 2010–2013 között folytatódott az elöregedés. A gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti volt 2013-ban.
KamaraOnline/Napi Gazdaság
