2018. március 27. kedd, 10:45
húsvét, Rátkai Ügyvédi Iroda
A hét végén ünnepli a keresztény világ a húsvét ünnepét, amelynek bizony munkajogi vonatkozásai is vannak. A Rátkai Ügyvédi Iroda ezeket foglalta össze.

Gyakori tévhit, hogy a húsvét teljes egészében munkaszüneti napokból álló hétvége, ezért csak annak szabad ilyenkor dolgoznia, aki folyamatosan működő szolgáltatásban végez munkát: például a mentősök vagy a közüzemi szolgáltatók – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében.

A húsvéti hétvége mindösszesen két munkaszüneti napot tartalmaz, illetve egy nap félig-meddig számít annak. Munkaszüneti nap ugyanis a nagypéntek (idén: 2018. március 30.) és a húsvéthétfő (idén: 2018. április 2.). A munkaszüneti napokra rendes munkaidő csak az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges tevékenység esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során, valamint a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben osztható be.

Utóbbi fogalom némi magyarázatot igényel: a munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

Azaz, dolgozhatnak a húsvéti munkaszüneti napokon például a tavaszi mezőgazdasági munkákban foglalkoztatottak (bizonyos zöldségfélék vetése nem lehetséges – mondjuk - decemberben, csak kora tavasszal), a közműszolgáltatók non-stop hibaelhárítási munkatársai, vagy éppen a húsvéti kirakodóvásárokban alkalmazottak.

Kérdés, hogy mi a helyzet a rendkívüli munkavégzéssel, népszerű nevén a túlórával?

A Munka Törvénykönyve értelmében rendkívüli munka (túlóra) a nagypéntekre és a húsvéthétfőre csak azok számára rendelhető el, akiknek egyébként rendes munkaidőt beoszthat a munkáltató. Ugyanakkor szintén nem kizárt a rendkívüli munka elrendelése, ha arra baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.

Hangsúlyozni kell, hogy a munkában való lemaradás pótlása vagy a nagyobb volumenű megrendelés nem indokolja, hogy a munkáltató munkavégzést rendeljen el olyan dolgozó számára, akinek egyébként munkaidő a húsvéti napokra nem rendelhető el. Ez komoly bírságot jelenthet egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során.

Érdekesen alakul munkajogi szempontból a húsvétvasárnap. Bár ez nem munkaszüneti nap, a Munka Törvénykönyve előírja, hogy e napra a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni. Azaz, mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt csak azok számára lehet elrendelni, akik számára ez munkaszünet napon is lehetséges.

A fentiek alapján látszik, hogy a szombati nap, azaz március 31-e munkajogi szempontból nem bír különösebb jelentőséggel: az általános munkarendben dolgozók számára ez egy normál heti pihenőnap, míg speciális tevékenységek esetén e nap lehet rendes munkanap vagy pihenőnap is. (Ennek igazán akkor van jelentősége, ha e szombati napra munkavégzés kerül elrendelése, másként alakul ugyanis a munkavállaló díjazása.)

Nos, láttuk, hogy kik dolgozhatnak a húsvéti hétvége napjain. Kérdés, hogy milyen bérben részesülnek ezen munkavállalók. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg, mint ahogyan azt is, hogy ugyanilyen pótlék jár a húsvétvasárnapra is. Természetesen a bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg a munkavállalót.

Az Álláshely rovat támogatója: Delego Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja