2018. november 14. szerda, 13:53
Az elemzői várakozásokkal ellentétben nem lassult, inkább tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben, a meglepetést a mezőgazdaság, az építőipar, a beruházások és a szolgáltatások külkereskedelme okozhatta.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán kiadott első becslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Varga Mihály pénzügyminiszter az adatokat értékelve elmondta: az elmúlt tíz évben nem volt ennél nagyobb mértékű a magyar gazdaság növekedése, ami egyértelmű jelzés arra, hogy minden feltétel adott egy jóval négy százalék feletti éves növekedés eléréséhez. A hazai gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van, a növekedés alapjai stabilak, negyedévről negyedéve 4 százalék feletti bővülést mutat, a költségvetési hiány alacsony, ezzel az államadósság aránya is évről-évre csökkenni tud.

Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság 2018 első három negyedéves növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak, ezzel a régióban az első, az Európai Unióban a második helyen szerepel a tagállamok között. Az idei évben eddig egy erőteljes, 4,7 százalékos növekedést láthatunk. Ehhez minden nemzetgazdasági ág érdemben hozzájárult, melyek közül a magas ütemben bővülő építőipar és szolgáltatási ágak emelhetők ki. Ezek mögött két fő húzóerő áll: a jövedelmi helyzettel párhuzamosan emelkedő lakossági fogyasztás és a kétszámjegyű bővülést elérő beruházások.

Legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, így mostanra a hazai és nemzetközi szervezetek szinte egyöntetűen jóval négy százalék feletti bővülést várnak Magyarországon 2018-ra, ami összhangban van a kormány várakozásaival – mondta el a pénzügyminiszter. Hozzátette: ennek elérését egyebek mellett az otthonteremtési program, a tartósan emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás, az erős export, a fejlesztési projektek megvalósulása, valamint a szolgáltatói szektor növekvő teljesítménye támogatja.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában elismerte, a magyar GDP harmadik negyedévi növekedése jelentősen felülmúlva a piaci várakozást. Meglátása szerint a meglepetést elsősorban a vártnál jobban teljesítő mezőgazdaság okozhatta, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok sugallták. A gyenge ipari teljesítmény ellenére a külkereskedelem is meglepetéssel szolgálhatott, amire érdemi magyarázatot a szolgáltatások külkereskedelmének további dinamizálódása adhat.

A meglepően erős adat ellenére Virovácz Péter továbbra is úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság 2019-ben veszíthet lendületéből, hiszen a külső kereslet várt romlását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Idén azonban könnyen lehet, hogy másfél évtizedes növekedési rekordokat ostromol majd a magyar gazdaság, amihez kell egy mostanihoz hasonlóan erős hajrá a negyedik negyedévben. Az elmúlt két negyedév pozitív meglepetését is figyelembe véve ez már nem is lenne annyira meglepő - zárta kommentárját.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is meglepőek a friss adatok, mert a piaci várakozások némi lassulással számoltak. Véleménye szerint az előző negyedévekhez hasonlóan a szolgáltató szektor adta a lendületet a harmadik negyedévben, emellett biztosra vette, hogy az építőipar is segítette a növekedést. A fogyasztási oldalon továbbra is a lakossági kereslet és a beruházások növekedése pörgeti gazdaságot.

A következő időszakban viszont inkább lassulás várható, az idei 4,5 százalék körüli GDP-növekedést jövőre 3,4 százalékos többlet követheti. A belső motorok megmaradnak, azaz a lakossági fogyasztás és a beruházások továbbra is húzzák majd a gazdaságot, ugyanakkor a külső környezet lefelé mutató kockázatot hordoz a következő évre - figyelmeztetett Németh Dávid.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is úgy látta, döntően a piaci szolgáltatások és az építőipar kirobbanó növekedése húzta a gazdaságot, a kellemes meglepetést pedig a tavalyinál nagyobb kukorica-, napraforgó- és szőlőtermés okozhatta a harmadik negyedéves GDP-ben. Az ipar teljesítménye alig járult hozzá a növekedéshez.

A felhasználási oldalon a kiemelkedő reálbér növekedésnek köszönhetően stabilan erős lehetett a háztartások fogyasztásának emelkedése, míg a beruházások növekedése érdemben gyorsulhatott, amit az építőipari, valamint importadatok is alátámasztanak. A külkereskedelem azonban fékezhette a növekedést, mivel az áruforgalmi többlet érdemben csökkent, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése - vélekedett.

A negyedik negyedévben a növekedés közel maradhat az 5 százalékhoz, így a Takarékbank elemzője kilátásba helyezte, hogy az idei 4,6 százalékos növekedési előrejelzésüket 4,8 százalékra emelik, a jövő évi előrejelzést pedig 4,1-ről 4,2 százalékosra javítják.

A CIB Bank elemzői szerint az első fél évi adatoknak a harmadik negyedéves adatokkal együtt közzétett revíziójára is tekintettel a korábban vártnál erőteljesebb éves dinamikára is lehet számítani, ami elérheti vagy akár meg is haladhatja a 4,5-4,6 százalékot.

Kommentárjukban kifejtik: a harmadik negyedév GDP-növekedéséhez, csakúgy mint az első fél évben, a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, jelentős volt a turizmus szerepe. Emellett a mezőgazdaság és az építőipar hozzájárulása is kiemelkedő volt. A széles bázisú növekedést erőteljes belső kereslet, a háztartások fogyasztásának további bővülése is támogathatta, ami mögött a továbbra is erőteljes bérdinamika az egyik kiemelkedő motor. A növekedés hátterében a hazai tényezők mellett az európai konjunktúra szerepe a vártnál kisebb lehetett, különös tekintettel a piaci konszenzustól és a második negyedévi teljesítménytől is elmaradó német GDP-dinamikára.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint is nagy kérdés, hogy hogyan alakul a nettó export hozzájárulása a növekedéshez. Az ipar visszafogott teljesítménye, az áruforgalmi mérleg csökkenő többlete, illetve az eurózóna és Németország gazdasági lassulása mérsékelt exportnövekedést sugallt. A szolgáltatásexport súlya a teljes exporton belül növekszik, így az vélhetően valamelyest ellensúlyozni tudta az áruexport gyengébb teljesítményét.

Hozzátette: a friss adatok alapján az idei évre várt 4,3 százalékos éves növekedési előrejelzésüket felfelé mutató kockázatok övezik, és az sem kizárt, hogy a jövő évre várt növekedés-lassulás nem lesz nagyon számottevő a fennmaradó erős belső keresletnek köszönhetően.

(Forrás: MTI, Pénzügyminisztérium, fotó: Dede Géza)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja