Felszámolná az Olof Palme sétányt, visszaállítaná a Páva-szigetet és szigorúan korlátozná a gépjármű-közlekedést a Garten Stúdió pályamunkája, amely az első helyen végzett a Városliget parkrehabilitációs tervpályázatán.
A többségében tájépítész tagokból álló zsűri a második helyre a Lépték-Terv pályázatát sorolta, a megosztott harmadik helyen pedig az S73 és a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda végzett. Díjazásban részesültek továbbá a Szent István Egyetem Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszéke, az Unitef-83 Zrt., az Újirány Tájépítész Kft. és a Korzó Tervezési Studió tervei.
A tájépítészeti volt a projekt legfontosabb pályázata, amelyet óriási érdeklődés kísért – emlékeztetett a csütörtöki budapesti eredményhirdetésen a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, hozzátéve: ilyen léptékű parkmegújítás még nem volt Magyarország történetében.
Baán László kiemelte, hogy a pályázat kiírásának megfogalmazásába és a zsűrizésbe bevonták a Magyar Tájépítész Szövetséget és a Magyar Építész Kamara tájépítészeti tagozatát is. Mint elárulta, a zsűri egyhangú szavazással határozott az első és a második helyezettről is, de több más, megvétellel díjazott pályázatban is sok értékes, átvételre érdemes gondolat merült fel. Valamennyi pályázat vállalta, hogy 60-ról 65 százalékra növeli a Városliget zöldfelületét, természetesen a győztes terv is.
Baán László értékelése szerint a történeti elemeket megőrző, de egyben kortárs, minden ízében 21. századi Városliget jön létre, amely „a jelenlegi állapotánál mindenkinek többet és jobbat fog nyújtani”.
Mozsár István, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a győztes pályázatot méltatva kiemelte: a terv a Városliget szerkezeti, funkcionális és ökológiai megújításához Nebbien Henrik eredeti mestertervét hívta segítségül, amely a parkban található zöldfelület dominanciáját hangsúlyozza.
A Garten Stúdió pályamunkája nemcsak a vízfelület teljes megújítására fektetett nagy hangsúlyt, hanem az egykori Páva-szigetet is visszaállítja, javaslatot tesz egy városligeti szoborprogram kidolgozására, a parkban elhelyezendő új promenádokat, játszótereket, pavilonokat, vízarchitektúrákat pedig korszerű alapelveken keresztül közelíti meg.
A beépített zónák közé a terv csendesebb, jól elhatárolt parkrészeket illeszt, míg a városligeti gépkocsi-közlekedést a lehető legszigorúbban korlátozza: a jelenlegi széles, homogén utak helyett csak a leginkább szükséges és elégséges osztott keresztmetszetet alkalmazza – emelte ki.
A parkban minőségi sportterületek kialakításával számos új lehetőséget kapnak az aktív pihenésre vágyók, és budapesti viszonylatban is egyedülállóan nagy játszótér kerül a parkba, amely a játékok típusában, összetettségében is különleges lesz. A botanikus kert teljesen megújul, növényállománya frissül és bővül, a Városliget teljes zöldfelülete pedig a vállalt 65 százaléknál is nagyobb mértékben növekszik.
A győztes tájépítészeti terv megvalósítására, a parki funkciók megújítására, a növényállomány bővítésére és rehabilitációjára 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig. Magyarországon közpark kialakítására vagy megújítására soha még ekkora összeget nem fordítottak.
A park megújításának munkálatai 2017-ben kezdődnek el; a parkhasználók 2019-ben, az új múzeumok elkészültét követően vehetik birtokba a minden elemében megújult Városligetet.
MTI
