Kizárólag a szolgáltatói szektor teljesítménye és a fogyasztás bővülése tartotta a víz felett a magyar gazdaságot az idei első negyedévben. Az ipar (benne a járműgyártással), az építőipar és a mezőgazdaság, valamint a beruházások volumene mind csökkent tavalyhoz képest.
A magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene az idei első negyedévében 0,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye ennél is gyengébb volt, a tavalyi első három hónaphoz képest mindössze 0,4 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal csökkent – közölte a KSH. A gazdaság jelentősebb területeinek teljesítménye szinte mind csökkent vagy stagnált, egyedül a kereskedelem, valamint a turizmus és a vendéglátás zárt jobb időszakot az egy évvel korábbinál.
A GDP csekélyke bővülése szinte kizárólag a szolgáltatások növekedésének volt köszönhető, ez a terület 1,6 százalékponttal járult hozzá a bővüléshez. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,6 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,7, az ipar és a mezőgazdaság egyaránt 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
Az ipar és ezen belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke is 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A jelentősebb ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása növekedett, ezzel szemben a járműgyártás teljesítménye visszaesett. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek csökkenése is számottevő volt. Az építőipar teljesítménye 28 százalékkal visszaesett, ezen belül leginkább az egyéb építmények építése csökkent az uniós forrásból finanszrozott, nagy állami infrastrukturális beruházások kifutása miatt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,5 százalékkal alacsonyabb lett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen három százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 3,1 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 3,8 százalékkal nagyobb lett.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,7 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díja csökkent, a jutalékok és díjak egyenlege kismértékben nőtt.
A háztartások tényleges fogyasztása négy százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, az egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett.
A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén történő (hazai) fogyasztási kiadása 4,3 százalékkal nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 0,3 százalékkal mérséklődött, a közösségi fogyasztásé 3,4 százalékkal bővült. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,9 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8 százalékkal visszaesett, ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább. Mind a gép- és berendezésberuházások volumene, mind az építési beruházásoké csökkent, utóbbi jelentősebb mértékben. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a víz- és hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, az ingatlanügyleteké stagnált, míg az energiaiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé, valamint az információ, kommunikációé nőtt. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 3,5 százalékkal csökkent. A belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 2,4 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 875 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 5,7, az import 7,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 5,2, a behozatal nyolc százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 7,8, importja 7,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A GDP 0,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,7, a külkereskedelmi forgalom összességében 1,2 százalékponttal lassította a GDP növekedését.
