Jog
2015. október 9. péntek, 08:35
Ptk., foglaló, kötbér, jogvesztés, Tóbiás Tamara, iLex
Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 12. részében dr. Tóbiás Tamara ügyvéd ismerteti az új Polgári Törvénykönyv foglalóra, kötbérre és jogvesztés kikötésére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit.

Amikor megalkották a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.), a jogalkotó szerkezeti változásokat eszközölt a szerződést megerősítő-, illetőleg biztosító jogintézmények körében.

Míg a korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény) „szerződést biztosító mellékkötelezettségek” elnevezéssel külön fejezetben szabályozta ezeket az intézményeket, a Ptk. ezt a szakkifejezést sem használja már és a szerződések biztosítását szolgáló jogintézmények törvényi elrendezésen is változtat. Ennek megfelelően a kötelmi jog általános részében csak a foglalót, a kötbért és a jogvesztés kikötését szabályozza e körben a Ptk. A többi eszköz átkerült részben a dologi jog (pl. zálogjog) részben pedig a kötelmi jog különös része (például kezesség) körébe. A Ptk. indoklása szerint erre abból a kézenfekvő okból került sor, hogy a máshol szabályozott intézmények nemcsak megerősítik a kötelezett teljesítési készségét, hanem – a kötelezett saját vagyonából vagy harmadik személy vagyonából – a teljesítés fedezetét is bővítik.

A foglaló tekintetében a jogalkotó lényegében a szerződéses gyakorlatot kodifikálta, amikor kihagyta a szabályozásból azt, hogy a foglalót a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a kialakult gyakorlat értelmében foglalót elsősorban biztosítékként, a szerződés megerősítéseként használták a szerződő felek. Az egyik fontos újítása a Ptk. szabályozásának, hogy a foglaló főszabály szerint pénzben adható. A törvény e rendelkezése azonban diszpozitív, így a felek kiköthetnek más dolgot is foglalónak. Fontos jellemzője a foglalónak, hogy azt a szerződés teljesítésébe be kell tudni, így a fél a szerződés meghiúsulása esetén nem követelheti egyszerre a szerződés teljesítését és a foglaló visszafizetését.

Mivel a foglaló a szerződés megszűnése esetére nyújt biztosítékot, ezért erre az esetre fűz hozzá jogkövetkezményeket a törvény. Magától értetődik, ha a szerződés meghiúsulásáért egyik fél sem tehető felelősség vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár. A törvény azonban továbbra is büntető jellegű biztosítékként szabályozza a foglalót, így a Ptk. 3:185. § (3) bekezdése értelmében a szerződés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen fizeti vissza. Megtartja azonban a Ptk. azt a korábbi rendelkezést, mely szerint a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékeli a túlzott mértékű foglalót (Ptk. 6:185. § (5) bek.). A korábbi joggyakorlat tehát e tekintetben továbbra is alkalmazható mard. A bíróságok általában a 10 százalék körüli foglalót fogadják el, mint nem túlzott mértékűt.

A másik jogintézmény e körben a kötbér, amelyet a szerződés megszegésének szankciójaként alkalmaz a Ptk. Eszerint a kötelezett vállalhatja pénz fizetését arra az esetre, ha neki felróható módon megszegi a szerződést. Fontos hangsúlyozni, hogy kifejezetten meg kell határozni, hogy mely szerződésszegések esetén kell a kötelezettnek kötbért teljesítenie, az általánosságban nem köthető ki. Lényeges szabály, hogy – szemben a foglalóval – a kötbér kikötése csak írásban lehetséges. Ezt a szabályt olyan szerződések tekintetében is alkalmazni kell, ahol a törvény egyébként nem kötelezi a feleket arra, hogy a szerződést írásba foglalják.

Fontos, hogy a kötbér követeléséhez mindössze a megállapodásban kikötött szerződésszegés (például késedelem) objektív megléte szükséges. A jogosultnak mindössze a szerződésszegés bekövetkeztét kell bizonyítani, de nem szükséges, hogy abból kára származzon, a kötbért attól függetlenül követelheti. Mindazonáltal a kötbér mellett érvényesíthető a szerződésszegés következtében keletkezett kártérítési követelés, a kötbért meghaladó mértékben. Természetesen a kárigény a kötbér érvényesítésének mellőzése esetén is érvényesíthető.

El kell különíteni egymástól a késedelem esetére és a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbért. A jogosult ugyanis csak késedelem esetén követelheti a kötbért és a szerződés teljesítését egyaránt, a másik esetben azonban a Ptk. 6:187. § (1) bekezdése értelmében választania kell a kötbér és a teljesítés követelése között.  Lényeges garanciális szabály, hogy a foglalóhoz hasonlóan a túlzott mértékű kötbért is mérsékelheti a bíróság

Ugyancsak a szerződés megerősítésének eszközei között szabályozza a Ptk. a jogvesztés kikötését, amelyet azonban nem változtat meg a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek megfelelően továbbra is egy olyan jogintézmény marad a jogvesztés kikötése, amely azzal ösztönzi a szerződés teljesítésére a feleket, hogy kiköti azt, hogy a szerződésből eredő valamely jogot a szerződésszegő fél elveszíti. Természetesen itt is szükséges az a szabály, hogy a túlzó kikötést a bíróság kérelemre mérsékelheti.

dr. Tóbiás Tamara ügyvéd
iLex Systems Zrt. együttműködő partnere
kérdések, észrevételek: ilex@ilexsystems.com


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja