Újabb mérföldkőhöz érkezett a digitalizáció: az EU megnyitja a banki adatokra épülő pénzforgalmi szolgáltatások piacát.
Mindenkinek ismerős helyzet az utolsó pillanatra hagyott ajándékvásárlás, amikor rohanunk egyik helyről a másikra, és közben az okostelefonon böngészünk ötletek után. Jó lenne ilyenkor a Facebookon végre megtalált tökéletes ajándékot rögtön megvásárolni, mondjuk úgy, hogy rányomunk appon belül a vásárlás gombra, bepötyögünk egy rövid jelszót majd fél pillanatra még a selfie kamera felé nézünk, hogy a beépített írisz olvasó azonosítson minket a teljes biztonság érdekében, ezzel a tranzakció be is fejeződött, és a másik kezünkből se esett ki a szatyor. Messze vagyunk még ettől? Ha az EU törekvésein múlik, a 2018-as karácsonyi szezonra már természetes lesz, hogy így, vagy ennél is kényelmesebb és gyorsabb módokon fizethetünk, és sok más szolgáltatás is megkönnyíti várhatóan az életünket, köszönhetően a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új uniós irányelvnek, röviden a PSD2-nek, melyet 2018. január 13-ig kell a tagállamoknak átültetniük a nemzeti jogukba.
„A PSD2 célja, hogy megnyissa az uniós pénzforgalmi piacot az innovatív pénzügyi-technológiai (financial technology) szektor, azaz a fintech cégek előtt, mégpedig azzal, hogy a bankoknak meghatározott terjedelemben hozzáférést kell biztosítaniuk az átutalási és számlavezetési rendszereikhez az irányelv szerinti követelményeknek megfelelő cégeknek” – magyarázza dr. Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partner ügyvédje. „Az irányelv külön nevesítve kiemeli a megbízásos online átutalási szolgáltatót (angolul „payment initiation service provider”, röviden „PISP”) és a számlainformációkat összesítő szolgáltatót (angolul „account information service provider”, röviden „AISP”), mint olyan pénzforgalmi szolgáltatókat, akik részére a hozzáférés biztosítandó.” De mit is jelent mindez?
Azonnali online vásárlás
A PISP-ek, azaz a megbízásos online átutalási szolgáltatók lehetővé teszik a szolgáltatásaikat igénybe vevők számára, hogy online vásárlásaikat egyszerű átutalással intézhessék, tehát a fizetési számla vonatkozásában kerül sor a fizetési megbízás indítására. Ha emellé odatesszük azt az információt, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatósága idén márciusban döntést hozott arról, hogy 2019 közepére le kell fejleszteni az azonnali fizetési rendszert lehetővé tevő pénzforgalmi alaprendszert, jól látható, hogy milyen előnyökkel járhat ennek a szolgáltatástípusnak az elterjedése. Az átutalásokat le lehet majd bonyolítani anélkül, hogy a netbankba való belépésre, vagy a szokásos bankkártya-adatok begépelésére szükség lenne, és mindezt akár az Apple, Google, vagy az Amazon felületein belül.
Az AISP-ok a számlainformációk összesítését végzik. A szolgáltatás igénybe vevője így egyablakos rendszerben áttekintheti majd a pénzügyeit, kimutatásokat kaphat a fizetési szokásairól, ami például Magyarországon nem mellékes módon pedagógiai célokat betöltve a lakosság pénzügyi tudatosságát is erősítheti közép-vagy hosszútávon.
Az egységes európai szabályozás felé
Annak érdekében, hogy az irányelv a tagállamokban azonos módon kerüljön átültetésre, felhatalmazást adott az Európai Bankhatóság („EBH”) részére hat technikai sztenderd (angolul „Technical Standard”), illetve öt Iránymutatás (angolul „Guideline”) kidolgozására. Ezen dokumentumok olyan jelentős témákkal foglalkoznak, mint a pénzintézetek engedélyeztetési-, illetve a számlainformációkat összesítő szolgáltatók regisztrációs eljárása, a fogyasztói panaszok kezelésével kapcsolatos eljárások, a jelentős működési vagy biztonsági incidenssel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség, illetve a talán legtöbb vitát kiváltó erős ügyfél-hitelesítési (angolul „strong cunsomer authentication”) eljárás főbb technikai követelményei.
Az utóbbi területen az EBH 2017 február 23-án jelentette meg szabályozástechnikai sztenderd tervezetét („RTS”), amely az Európai Bizottság általi, várhatóan idén nyáron megtörténő elfogadását követő 18 hónap elteltével, tehát legkorábban 2018. novemberétől lesz kötelezően alkalmazandó. A tervezet célja a biztonság és fogyasztóvédelem, valamint a fogyasztó kényelmét és a magasabb ügyfélélményt biztosító, innovatív pénzügyi szolgáltatások bevezetésének támogatása közötti egyensúly megteremtése. A téma iránti jelentős érdeklődést mutatja, hogy az első RTS tervezet 2016 augusztusi publikálását követő konzultáció során 224 válasz érkezett be az EBH-hoz, a mely az EBH eddigi történetének legmagasabb válaszadási aránya.
„A PSD2 magyarországi átültetése még várat magára, azonban az elmondható, hogy az irányelv számottevő jogi kihívások elé állítja a jogalkotót, ugyanis az jelentősen érinti a jelenleg hatályos, rendkívül konzervatív adatvédelmi, illetve banktitokkal kapcsolatos szabályozási környezetet” – emeli ki dr. Párkányi Rita.
