2018. március 6. kedd, 09:38
KSH, GDP, ipar, kereskedelem, fogyasztás
A bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2017 utolsó negyedévében 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly így összességében a gazdaság teljesítménye kerek 4 százalékkal volt nagyobb, mint 2016-ban.

A tavalyi utolsó negyedévben a GDP volumene 4,4 százalékkal nőtt éves összevetésben. A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és az építőipar járultak hozzá – közölte a KSH. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,9, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt.

Az ipar hozzáadott értéke 2,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a gép és gépi berendezés gyártás ágazat kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült. Az építőipar teljesítménye 36 százalékkal emelkedett. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,6 százalékkal nőtt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 7,1 százalékkal bővült, ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység növekedése volt jelentős. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 7,1, a szállítás, raktározásé 6,8, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 6,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,2 százalékkal nőtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenységet végzők javuló teljesítménye magyaráz. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,5 százalékkal csökkent.

A GDP negyedik negyedévi növekedéséhez a szolgáltatások 2,0, az építőipar 1,4, az ipar 0,6 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzájárulása (0,7, illetve 0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság és a közigazgatás, oktatás, egészségügy egyaránt 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

A háztartások tényleges fogyasztása 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,6 százalékkal bővült, ezen belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4, a közösségi fogyasztásé 8,8 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,7 százalékkal nagyobb lett. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,7 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a negyedik negyedévben 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki bázist. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett, az építési nagyobb mértékben. A nagyobb súlyú ágak többségében megfigyelhető volt a beruházási aktivitás növekedése. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,4 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 5,3 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 652 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,3, az import 9,7 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 7,1, a behozatal 11 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, importja 5,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó hazai termék negydik negyedévi 4,4 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 4,0 , a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

Így tavaly egész évben a hazai GDP volumene 4,0 százalékkal bővült a 2016-os teljesítményhez képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 4,2 százalékkal emelkedett. A GDP értéke folyó áron 38 183 milliárd forint volt 2017-ben.

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 32, az iparé 3,9, a szolgáltatásoké 3,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 9,0 százalékkal visszaesett. A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 1,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,9 százalékponttal járultak hozzá, a mezőgazdaság ugyanakkor 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent. E két tétel eredményeként a végső fogyasztás 3,4 százalékkal emelkedett. A bruttó felhalmozás 15, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 17 százalékkal magasabb lett. Az export 7,1, az import 9,7 százalékkal bővült. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,4, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja