A székelyföldi informatikai ágazat kihívása az innováció, mivel a vállalkozók jelenleg többnyire bérmunkában gondolkodnak – hangzott el egy szovátai innovációs konferencián.

A helyi informatikai vállalkozók jelenleg bérmunkát vállalnak, de korszerű technológiát használnak, tapasztalatokat szereznek, megismerik a folyamatokat, a minőségi elvárásokat, így előbb-utóbb saját termékeket fejleszthetnek ki – mondta Bihari Béla, az IT Plusz klaszter elnöke egy innovációs konferencián.

Szerinte egyre több cég mer nyitni a világpiac felé, felhasználva a bérmunkában szerzett tapasztalatait, és vannak olyan műhelyek, ahol a bérmunka mellett innovatív termékekben is gondolkodnak – írja a Krónika.

A szovátai konferencia egyik kiemelt meghívottja volt Erdei Balázs tudományos és technológiai attasé, aki Magyarország érdekeit képviseli a kaliforniai Szilícium-völgyben. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a csapat, az ötlet és a szaktudás mellett rendkívül fontos az időzítés, valamint az, hogy sikerül-e időben felfuttatni egy terméket.

Például 25 év kellett ahhoz, hogy a televízió egymilliárd emberhez eljusson, a vezetékes telefon sokkal rövidebb idő alatt, a mobiltelefon pedig alig néhány év alatt jutott el egymilliárd felhasználóhoz, míg jelenleg a Facebook rekordidő alatt kijuttat egy ötletet a világpiacra.

„A termékek bevezetési ideje drasztikusan csökken, viszont a felhasználók száma nő, az internet ilyen szempontból aranybánya” – fogalmazta meg Bihari Béla is. Mint mondta, a Szilícium-völgyben a nagycégek attól félnek, hogy felbukkan egy innovatív vállalkozás, és rekordidő alatt nagyot szakít a piacból.

A fejlődés gyorsaságát jelzi, hogy a Szilícium-völgyben már nem divat a Facebook, ha valaki azt használja, arról tudják, hogy már idős ember, Snapchatet és más alternatív eszközöket használnak.

A konferencián Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester arra biztatta az informatikusokat, hogy „ugorjanak át 30 évet”, mert ha csak másolunk, akkor „mindig csak kullogunk valami után, és csak piacnak leszünk jók”.

„Romániában uniós pénzből most építik a hulladéktárolókat, miközben Németországban és a balti államokban, amelyek eladták a technológiát, már a hulladék újrafelhasználásán dolgoznak. A Székelyföld felzárkóztatásához olyan virtuális közösségre van szükség, amelynek össztudása kiemelkedő, összegyűjti a tapasztalatokat, nem utánoz, hanem újít” – emelte ki a székelyföldi elöljáró.