Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése valószínűleg szignifikáns GDP-visszaesést fog eredményezni hazánkban idén és a következő években is – írják a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) szakemberei.
Az Egyesült Királyságban lezajlott népszavazás eredménye sokkolta a világot. Ezt legszemléletesebben a font árfolyamának hirtelen esése mutatja. Az alábbi rövid elemzésben a Brexit (az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból) Magyarországot érintő potenciális hatásait, valószínűsíthető következményeit mutatjuk be, a témával foglalkozó hazai és nemzetközi irodalom alapján, elsősorban középtávra (5–8 év) koncentrálva – így indul a GVI friss elemzése.
Jelenleg a népszavazás leginkább érezhető eredménye a pénzügyi és politikai életet uraló bizonytalanság. Ez, valamint a kilépés más úton érvényesülő hatásainak összessége valószínűleg szignifikáns GDP visszaesést fog eredményezni hazánkban idén és a következő években is.
A kilépés folyamata hosszas, jelen állás szerint több évig elhúzódó jogi és diplomáciai procedúra, ezért az igazán pontos, számszerűsíthető következtetésekre még várni kell; becslések azonban már most is adhatók. A következőkben bemutatjuk, hogy a folyamat milyen módokon lehet hatással a magyar gazdaságra és társadalomra. Foglalkozunk az EU-s támogatások jövőbeli alakulásával, a brit–magyar kereskedelemmel, az egyesült királyságbeli magyar munkavállalók helyzetével, illetve a brit működő tőke magyarországi jövőjével.
EU-s támogatások
Az Európai Uniótól érkező, különféle támogatások mértékének várható megváltozása ezek közül az, amelyik talán a legnagyobb befolyással fog bírni hazánkra. Ez várhatóan minimális mértékben érinti a mostani (2016- 2022) uniós költségvetési időszakot, de hosszabb távon nem hagyható figyelmen kívül.
Az Egyesült Királyság az EU egyik legjelentősebb befizetője (Németország után a második) volt eddig. Kérdés, hogy hogyan oldják meg a kieső bevételek által okozott hiányt: a többi nettó hozzájáruló (Németország, Franciaország, Hollandia stb.) emeli-e fel a befizetéseit, vagy a haszonélvező országokba (köztük Magyarország) irányuló kifizetések fognak csökkenni. A Magyarország számára elérhető EU-s források a bruttó hazai termék mintegy 4 százalékát teszik ki, ami régiós szinten a második legmagasabb érték. Ezért a források csökkentése rendkívül érzékenyen érintheti hazánk gazdaságát, és jelenleg ez tűnik valószínűbbnek.
Az uniós támogatásokra való érzékenységet megfigyelhettük a 2016 első negyedéves GDP adat esetében, ami három év után először csökkent a megelőző negyedévhez képest, meghatározó részben azért, mert az elérhető uniós alapokat nem az elvárt ütemben sikerült lehívni. Az uniós támogatások tényleges csökkenése valószínűleg jóval komolyabb negatív hatással lenne Magyarországra.
Kereskedelmi kapcsolatok
Szintén jelentős kérdés az, hogy az Egyesült Királyság kilépésével hogyan változnak meg a két ország kereskedelmi kapcsolatai. Magyarország kis, nyitott gazdaság lévén ki van téve a külkereskedelem alakulásának. 2016 elején az import 1,9 százaléát adja az Egyesült Királyságból származó termékforgalom, míg az oda irányuló kivitel az összes export mintegy 4 százalék.
A Brexit természetesen nem azt jelenti, hogy ettől a volumentől elesne a két ország, de a kereskedelem alakulása nem elhanyagolható mértékben függ a kilépési folyamattól. Az arányokból ezzel együtt látható, hogy nem a legjelentősebb kereskedelmi partnerünkhöz fűződő viszony válik kérdésessé az események folytán. A Brexit azonban közvetett módon hatással lehet az ország többi külkereskedelmi kapcsolatára is.
Árfolyamváltozások és beruházott tőke
A kilépés talán legmarkánsabb és rögtön megmutatkozó hatása a font árfolyamának romlása a főbb valutákkal (euró, amerikai dollár) szemben. Ez kedvezően hat a behozatalra, de megnöveli a magyar export költségeit. Mivel esetünkben mind volumen, mind érték szempontjából a kivitel a jelentősebb, hazánkra összességében negatív hatással van a font gyengülése.
Az árfolyam-ingadozás várhatóan a szigetországból származó, Magyarországon felhasznált működő tőke beruházások alakulására is várhatóan a szigetországból származó, Magyarországon felhasznált működő tőke beruházások alakulására is hatással lehet. Régiós összehasonlításban nem kiemelkedő a Magyarországon befektetett brit tőkeállomány, de ennek 1–1,5 százalékpontos változása is szignifikánsan befolyásolhatja egyes indikátorok (például a GDP) becslését.
Magyar munkavállalók az Egyesült Királyságban
Figyelembe veendő szempont továbbá az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarok jövőbeli helyzete. Az Eurostat adatai szerint mintegy 2015-ben 87 ezer magyar állampolgár élt az Egyesült Királyságban (ez nem foglalja magában a tanulókat és az ingázókat). Nem tűnik valószínű kimenetnek, hogy kiutasítanák a jelenleg ott dolgozókat, hiszen szükség van rájuk, többségük hiányszakmákban helyezkedett el. Azonban könnyen elképzelhető, hogy jelentősen szigorúbb feltételekhez kötik majd a munkavállalási engedélyek kiadását. A közhangulatra jellemző bevándorlás-ellenesség, amely valószínűleg döntő szerepet játszott a népszavazás kimenetelében, nem tesz különbséget az európai uniós és a többi, például Európán kívülről érkezett vendégmunkás között, tehát az ott élő magyarok ellen is irányul. A magyar vendégmunkások egyébként jellemzően betagozódtak a brit szakszervezetekbe, és kérdéses, hogy ott mennyire képesek az érdekeik érvényesítésére.
Az összes külföldről Magyarországra (haza)utalt jövedelem kb. egyharmada érkezik az Egyesült Királyságból. 2010 és 2013 között ez az arány 10 százalékponttal csökkent, ugyanakkor abszolút mértékben nézve dinamikus, emelkedő trend látható. A britek kilépését követően az arányosított érték csökkenése, abszolút értékben pedig az eddig emelkedő trend megtorpanása, stagnálása prognosztizálható.
Összegzés
Ezek a hatások várhatóan nyomon követhetőek lesznek a GDP alakulásában az elkövetkező évek során. Erre vonatkozó becslést készített a Morgan Stanley, mely az alábbi ábrán látható. Az elemző cég az idei magyar bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó prognózisát 3 százalékról 2,4 százalékra módosította a Brexit hatására, vagyis Magyarország esetében az ez évi közép-európai átlagnál markánsabb hatást valószínűsítenek 2016-ra.
Jelenleg a Brexit kapcsán a kilépést körülvevő bizonytalanság a legtöbb negatívum forrása. Ez az, ami az üzleti életben feszültséget okoz (ingadozó tőzsdeárfolyamok), a beruházási döntések terén pedig passzivitást generál. Magyarország szempontjából fontos, hogy hazánk adósbesorolása feljavításának is gátat szabhat. Emiatt a regionálisan is alacsonynak tekinthető beruházási rátánk valószínűleg nem fog jelentősen emelkedni belátható időn belül.
A bizonytalanság káros hatásainak mérsékléséhez egy olyan döntéshozó szervre lenne szükség, amely képes a főbb kérdésekben határozott álláspontot képviselni, de ennek megjelenése csak őszre várható. Ezzel párhuzamosan felmerülő kérdés, hogy vajon a megmutatkozó hatások átmenetiek, vagy tartós hatást gyakorolnak a gazdasági rendszerre – zárul a GVI elemzése.
