2019. február 26. kedd, 11:11
A Budapesti Corvinus Egyetem Iparpolitikai Kutatóközpontjának meghívására az egyetem hallgatói számára mutatta be a Kamara munkáját és terveit Nagy Elek, a BKIK elnöke és Zsabka Zsolt, az Ipari Tagozat elnöke, akik a fiataloknak vállalkozói tanácsokat is adtak.

A teltházas előadást Dr. Trautmann László vezette, aki bevezetőjében kiemelte, hogy a Corvinus átalakulásának fő célja a hazai gazdasági szereplők teljesítményének bemutatása és fokozásának elősegítése, ennek során pedig párbeszédre törekszenek a demokratikus testületekkel, köztük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával is.

Nagy Elek, a Kamara elnöke elmondta, hogy az elmúlt bő két évtizedben kulturális témákról a családi öröksége miatt is szívesen beszélt, gazdasági és közéleti témákban azonban nem nyilvánult meg. A kis- és középvállalkozások, valamint a külföldi befektetések ügyében viszont már az Antall-kormány mellett is főtanácsadóként működött, és ez a téma azóta is központi szerepet tölt be az életében. Álláspontja szerint pénzt és egyéb eszközöket könnyen lehet szerezni, azonban mindent a tudás határoz meg, amit szívesen ad át gyermekei mellett az érdeklődő fiataloknak is, ezért vállalta el az előadás megtartását.

A kamarák szerepéről szólva kifejtette, hogy Budapesten mintegy 350 ezer vállalkozás működik, vagyis valamilyen formában szinten minden fővárosi kapcsolatban áll a Kamarával. A kamaráknak óriási szerepe lehet a gazdaság élénkítésében, viszont ezt a szerepet egyelőre csak részben – a nemrég végzett vállalkozói kutatás eredményei szerint egyáltalán nem – látják el. A magyar vállalkozások jelenleg rengeteg makro- és mikroszintű nehézséggel kerülnek szembe, legyen szó a bonyolult szabályozói környezetről vagy az információhoz jutás nehézségeiről. A pénzügyi tudatosság szintje alacsony, a digitális felkészültség messze elmarad a nyugati országok átlagától. Emellett kiemelt problémaként számolnak be az ügyfélszerzés nehézségeiről, melyhez a marketing- és vezetői ismeretek hiánya is hozzájárul. Az általa Tajvantól Finnországig gyűjtött nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a kis- és középvállalkozásokat eredményesen támogatják, az ugrásszerű gazdasági fejlődéshez vezet. Ezért a Kamara feladata egyszerre egyszerű és bonyolult: szolgáltató kamarát kell csinálniuk, amely segít a szakképzésben, a mentorálásban, és a kezdő vállalkozások integrálásában a gazdaság vérkeringésébe. Példaként említette a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásainak egyik első eredményét, melynek célja, hogy minden budapesti vállalkozás kedvezményesen, előre kidolgozott minták alapján honlaphoz juthasson. A tervek között felsorolta továbbá, hogy a legfontosabb dolgokat kell eljuttatni a vállalkozókhoz: jogszabályfigyelést, célzott gazdasági hírfigyelést, pályázatfigyelést; és ha már elfogadják és maguktól keresik a Kamarát, következhetnek az átfogó programok.

A hallgatók figyelmét arra hívta fel, hogy vállalkozónak és alkalmazottnak lenni egészen más életforma, és mindenki válassza azt, ami számára a legmegfelelőbb. Az emberek mintegy 15 százaléka születik vállalkozói vénával. Az üzleti életben folyamatosan észszerű kockázatokat kell vállalni, innoválni kell, mert a rendkívül volatilis környezetben könnyű elbukni. A menedzsmentismeretek hiányába sok jó szakember belebukik, és ezen a területen nem helyettesíthető az egyetemek szerepe, amint azt saját MBA-tanulmányainak tapasztalatai is megerősítették. Arra a kérdésére, hogy mi az üzleti siker első számú kritériuma, a hallgatók elsősorban a céltudatosságot, kitartást és a megfelelő társak megválasztását nevezték meg, amelyeket Nagy Elek mind igen fontosnak tart, de egy amerikai kutatást idézve mégis az empátia kiemelt szerepét húzta alá, amely szerencsére legalább részben fejleszthető. Emellett hangsúlyozta, hogy mindenben a lehetőséget kell látni. Budapestnek magának is elképesztő lehetőségei vannak az életminőség, a turizmus és a gazdaság terén, és az a célja, hogy elősegítse a főváros térségszervező erővé fejlődését. Ezt a BKIK elemzésekkel, felmérésekkel, hatásvizsgálatokkal tudja támogatni. Viszont minderre csak akkor lehet képes a testület, ha a vállalkozók szemében is hitelessé válik – ebben a kérdésben az elkövetkező egy év során áttörést vár, és saját megbízatása egyik mércéjének is ezt tekinti.

Zsabka Zsolt, az Ipari Tagozat elnöke a fiatal vállalkozók szemszögéből ismertette, számára miért volt fontos a Kamara. Elmondta: olyan emberek dolgoznak a BKIK-ban, akikhez ő hasonlítani szeretne, elsősorban nem a vagyonszerzés, hanem a megszerzett javak megtartása és gyarapítása tekintetében, miközben alázattal szolgálhatja is az üzleti közösséget. Hivatkozott azokra a megfigyelésekre, mely szerint mindenki annak a hat embernek az átlaga, akikkel az ideje java részét tölti, és hogy amire fókuszálunk, az növekedni fog. A BKIK feladatának tartja Budapest fejlesztését és jó hírének előmozdítását, kun gyökerei miatt pedig „ha egy jó ügy mellé odaáll, amellett a végletekig ki tud tartani”.

A tagozatról szólva elmondta, hogy a 49121 regisztrált tagra mindössze 935 önkéntes tag jut, amit mindenképpen fejleszteni szükséges. A fő feladatuk ugyanakkor nem az egyéni érdekek képviselete, hanem az összetett gazdasági hatások vizsgálata. Ennek jegyében érték el például féléves tárgyalássorozattal a taxitarifák emelését, és láttak hozzá a piac megtisztításához, vagy lobbiztak sikeresen a kormányzatnál az építkezésekhez kötődő áfa kedvezményes kulcsa emelésének elhalasztásáért.

A jövőbeli konkrét feladatok közül kiemelte a vállalkozások digitalizálását. Megválasztása után személyesen emailt küldött minden önkéntes tagozati tagnak, és ennek során tapasztalta, hogy közel felüknek rossz volt a megadott email-címe, egyharmaduknak pedig nem volt honlapja sem. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozz digitálisan! programja fontos lépés volt ugyan, de az oktatás önmagában nem segít, ha az eszközök és a tapasztalatok hiányoznak a vállalkozóknál, ezért ezeken a területeken is előrelépést tervez. Szintén fontos kérdés lesz az elkövetkezendő 5-10 év során a vállalkozások öröklődésének biztosítása, amellyel a BKIK is foglalkozik.

A vállalkozók felé való nyitás pozitív példájának nevezte az Ipari Tagozat reggelijeit, amelyeken rendre 30-50 kerületi vállalkozóval tudnak kötetlen és nyitott eszmecserét folytatni, és felmérni, hogyan tudnának egymásnak segíteni.

A BKIK legfontosabb feladata, hogy a fővárosban dolgozó vállalkozóknak hathatós segítséget nyújtson, még akkor is, ha egyelőre nem tudják, hogy erre szükségük van. „A többség olyan, mint a víz és az áram: a kisebb ellenállás felé mozdul. A tanulás pedig nem a legkönnyebb út” – fogalmazott.

A hallgatókhoz szólva elmondta, a Kamarában azok az üzletemberek működnek, akikről ők az egyetemen tanulnak. Nem amerikai típusú üzletemberek, hanem a magyar valóságban élő vállalkozók, akiktől érdemes eltanulni, hogyan gondolkodnak, milyen embereket választanak maguk köré, és hogyan bánnak a csapatukkal.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja