2019. augusztus 5. hétfő, 09:18
Júniusban a nyers adat szerint 4,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,7 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az idei első fél évben 5,7 százalékkal nagyobb volt a naptárhatástól megtisztított forgalom, mint a múlt év azonos időszakában. Az első negyedévi 6,6 százalék után a másodikban 5,0 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) módszertanával számolva a háztartások vásárolt fogyasztása 5,2 százalékkal nőtt, amivel 2,6 százalékponttal vette ki részét az 5,3 százalékos GDP-növekedésből.

Júniusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1025 milliárd forint volt.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a júniusi forgalom 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene , az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,4 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának összességében 8,7 százalékos növekedésén belül két hónap csökkenés után megugrottak és 13,7 százalékkal nőttek az eladások a textíliát, ruházati cikkeket és lábbelit árusító boltokban, 9,1 százalékkal nőtt a forgalom a gyógyszer-, gyógyászati termék és 3,3 százalékkal az illatszer üzletekben. Csökkent a forgalom volumene a bútor-, műszakicikk üzletekben 1,0 százalékkal, és 0,7 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletekben.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 37,9 százalékkal emelkedett tavaly júniushoz viszonyítva.

Az első fél évben 2,9 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a tavalyi év azonos időszakához mérve. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,5 százalékos volt a növekedés, ezen belül az iparcikk jellegű vegyesboltok 12,7 százalékos, a bútort és műszaki cikkeket árusító üzletek 5,3 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak. Az üzemanyag-fogyasztás 7,9 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított adatok szerint.

A reálbérek emelkedése fenntartja a kiskereskedelmi forgalom növekedését, amelynek üteme azonban mérséklődhet, mert a jövedelmek növekvő részét szolgáltatásokra, beruházásokra fordítják, vagy megtakarításokba helyezik az emberek - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a legfrissebb kiskereskedelmi adatokat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában azt emelte ki, hogy a kiskereskedelemről alkotott második negyedéves kép a gazdaság növekedési ütemének lassulására utal, ami a bizalmi indikátorok alapján a harmadik negyedévben is folytatódhat. Az év egészében a kiskereskedelemben 5 százalék körüli növekedés várható, a GDP növekedése 4,5 százalékra mérséklődhet a tavalyi 4,9 százalékosról.

A júniusi adatokat értékelve megjegyezte, az árcsökkenéssel összhangban az üzemanyag-kiskereskedelemben volt a legnagyobb javulás az előző havi adat után, így ez a meglehetősen volatilis terület nagyban hozzájárult a teljes ágazat kedvező adatához.

Vámos György, az Országos Kiskereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulása mögött a költekezés átrendeződése áll, már májusban is látszott, hogy sokan visszafogják a kiadásokat, latolgatnak, figyelik a babaváró hitel, a lakáskölcsön, a szuper állampapír nyújtotta lehetőségeket. Megváltozott a háztartások fogyasztásának, kiadásának szerkezete. A lakáspiac is „befékeződött" május-júniusban, a bútorvásárlások csökkentek az előző évekhez képest, a lakással kapcsolatos kiadásoknál az emberek kivárták a júliusban induló lehetőségeket.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint idén a reálbérek növekedése meghaladhatja a 6,5 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése, azonban ennek mértéke 5,5 százalékra lassulhat a tavalyi 6,5 százalékról.

A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. Az újautó regisztrációk pedig az első hat hónapban 5,4 százalékkal emelkedtek. A munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti - fejtette ki a Takarékbank szakértője.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte, hogy a májusi lassabb növekedés után ismét gyorsult a kiskereskedelmi forgalom volumenének bővülése, amit a bérek emelkedésével magyarázott. Kitért arra is, hogy erőteljes az internetes kereskedelem növekedése, a kiskereskedelmen belül tehát látszik egyfajta átrendeződés az online platformok irányába. A bútorokat és műszaki cikkeket forgalmazó üzletek forgalmának enyhe csökkenését Regős Gábor az erőteljes, 12,7 százalékos növekedést mutató bázisidőszaki adatnak tulajdonította. A béremelkedések eredményeként a kiskereskedelmi forgalom növekedésére számít az egész évben, melynek mértéke 5 százalék körül alakulhat, így a háztartások fogyasztása továbbra is a GDP-növekedés egyik motorja lehet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, a reálbérek mérsékeltebb emelkedéséből számítani lehet arra, hogy a lakossági fogyasztás növekedési üteme is mérséklődik a tavaly évhez képest.

A K&H szakértője kiemelte, hogy több európai országban a fogyasztói bizalmi indexek a korábbinál kevésbé kedvező képet mutatnak a nemzetközi környezet romlása miatt. Ez pedig kockázatokat jelent a magyar gazdaságra, ezen keresztül a magyar kiskereskedelem teljesítményére nézve is. Németh Dávid a mostani kilátások alapján a kiskereskedelmi forgalom 5 és 6 százalék közötti növekedést várja az idei évre.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője megállapította, hogy a májusi negatív meglepetést követően a lassulás valóban nem volt tartós. A javuló kiskereskedelmi adatot legnagyobb mértékben a magához térő üzemanyag-kereskedelem magyarázza. A májusi lassulást követő júniusi javulás a román és szlovák kiskereskedelmi forgalmat is jellemezte, ami tovább valószínűsíti a regionális hatást - tette hozzá. Összességében a belső kereslet a GDP-növekedés hajtóereje maradhat a továbbiakban is, a stabil bérnövekedés, a feszes munkapiac és az erőteljes hitelkiáramlás az elkövetkező időszakban is stabil belső keresletet eredményez. Varga Zsombor 4,5 százalékosra várja a GDP idei növekedését.

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a kereskedelem júniusi alakulásáról közzétett adataira reagálva elmondta, hogy hat éve folyamatosan nő a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, a kormány olyan intézkedésekkel ösztönzi a fogyasztást, amelyek növelik a béreket – mondta. Kiemelte, hasonló tendenciára számítanak az év hátralévő részében is, a kiskereskedelmi forgalom havonta 4-5 százalék körüli növekedése várható.

Az ITM helyettes államtitkára hangsúlyozta, a kormány alapvető célja, hogy a magyar emberek jobb életkörülmények között éljenek, egyre nagyobb vásárlóerővel rendelkezzenek.

(Forrás: MTI)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja