Minden eddiginél alacsonyabbra, a 2010-es közel 12 százalékról 3,4 százalékra csökkent a munkanélküliség szintje, miközben tartósan 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon – jelentette ki Varga Mihály a KSH legfrissebb adatait kommentálva.
A pénzügyminiszter elmondta, a munkanélküliségi ráta nagyarányú csökkenése azt jelenti, hogy az Európai Unióban – holtversenyben Máltával – a negyedik legalacsonyabb mutatóval rendelkezik Magyarország.
A tárcavezető közölte: a kormány célja, hogy a munkanélküliség fokozatosan három százalék alá süllyedjen, elérve ezzel a teljes foglalkoztatottságot. Mint mondta, a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék bevonása folyamatos, az álláskeresők, inaktívak és közfoglalkoztatottak versenyszférába történő közvetítését több eszközzel is támogatja a kormányzat. Az intézkedések hatására a munkanélküliségben eltöltött átlagos időtartam nagymértékben csökkent, ami segíti a foglalkoztatottak számának további emelkedését.
Varga Mihály emlékeztetett, immár négy hónapja 4,5 millió felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon a szezonalitás hatását kiszűrve, ami a munkavállalást ösztönző intézkedéseknek és a tartósan magas gazdasági növekedésnek köszönhető. A vállalkozások a munkaerő hatékonyabb felhasználásával reagálnak a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetre, ami egyrészt enyhíti a munkaerőpiac feszességét, másrészt megalapozza a termelékenység-javulással összhangban lévő bérfelzárkózás folytatódását. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 84 ezres létszámbővülés történt egy év alatt, ezzel párhuzamosan a közfoglalkoztatottak száma 48 ezer fővel, mintegy 30 százalékkal csökkent.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában rámutatott: az állástalanok aránya újabb rekord alacsony szintet ért el, de a javulás üteme egyre mérsékeltebb. Ez főként annak tudható be, hogy jelentősen leszűkült a potenciálisan bevonható munkaerő köre. A vállalatok már egyre inkább hajlandóak olyan munkaerőt is felvenni, amely komolyabb betanítást igényel, mert például régóta kiesett a munkaerőpiaci körforgásból. A legfrissebb adatban vélhetően a szezonalitás is szerepet játszik, az év egészét tekintve továbbra is 3,6 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátát vár az ING Bank elemzője. A munkaerőpiac telítettségének fennmaradása várhatóan további bérnyomást és hatékonyságjavulást kényszerít ki a gazdaság egészében.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint lényegében a teljes foglalkoztatásnál tart a magyar gazdaság; régóta nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási mutató is kedvező. Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon javulás következzen be, szerkezeti átalakulásra van szükség. Egyrészt oktatási programokkal, képzésekkel kellene az inaktívakat visszaterelni a piacra. Fokozni kellene a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás arányát, amely utóbbi most 10 százalék alatti, szemben a 20 százalékos uniós értékkel – mondta a szakértő.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint a március-májusi munkanélküliség a valaha volt legalacsonyabb volt, a ráta nagyon közel járhat a természetes mélypontjához. Az adatok összességében továbbra is feszített munkapiacot jeleznek, a vállatok munkaerő kereslete erős, így továbbra is magas szinten stabilizálódhat a foglalkoztatás. A következő, április-júniusra vonatkozó közlés vízválasztó lehet a későbbi trendre vonatkozóan, ugyanis a korábbi években ez az időszak minden esetben a foglalkoztatás ugrásszerű javulását mutatta, aminek esetleges elmaradása bizonyítékot szolgáltathat a foglalkoztatás felső korlátjának elérésre. A feszes munkaerőpiac továbbra is emelkedő bérekhez vezethet, ami azt eredményezi, hogy a fogyasztás az idei évben sem fog érdemben lassulni, és igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitív irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ezt azonban az elérhető szabad munkaerő jelenlegi gyenge minősége lehetetlenné teszi. A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából is. A munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a gazdasági növekedésnek. Ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel – tette hozzá.
(Forrás: Pénzügyminisztérium, MTI)
