2016. január 6. szerda, 14:04
Anders Borg, 2016
A menekültválság 2016-ban is a legsúlyosabb problémák egyike marad Európában – véli Anders Borg, korábbi svéd pénzügyminiszter.

2016 kihívásokkal teli, nem éppen egyszerű éve lesz a világgazdaságnak – írja Anders Borg, Svédország korábbi pénzügyminisztere a Világgazdasági Fórum honlapján megjelent cikkében. A gazdasági kilábalást több komoly veszély fenyegeti.

Az első: a politikai populizmus

A második: a globális biztonság és a menekültválság

2016 egyik legfontosabb eseménye az egyesült államokbeli elnökválasztás lesz. Globális perspektívából tekintve a döntő kérdés, hogy az Obama-adminisztráció nyilvánvaló „kifáradását” követően az új elnök képes lesz-e újra a stabilitás globális támaszává tenni az országot. Ha megint olyan ciklus következik, amelyben az Egyesült Államok külpolitikájának nincs meghatározott iránya és ódzkodik a katonai beavatkozástól a legproblémásabb régiókban, akkor a világnak súlyos biztonsági kérdésekkel kell szembesülnie.

Európának is fokoznia kell erőfeszítéseit, ha meg akar birkózni a biztonságát fenyegető problémákkal, bár nem valószínű, hogy az USA vezető szerepe nélkül képes lesz erre. A tragikus párizsi események nyomán szorosabbá vált az USA, Franciaország, az Egyesült Királyság és – amire nem sokan számítottak – Oroszország összefogása az Iszlám Állam megfékezése érdekében. Úgy tűnik, az Egyesült Államok és Európa számára egyaránt fontos, hogy aktívan fellépjen az iszlám terrorizmus ellen a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Afganisztánban – úgy közép-, mint hosszú távon. Ha az Iszlám Államnak, a Boko Haramnak, az al-Shabaabnak vagy a táliboknak hagyják, hogy nagy területek, akár egész régiók fölött ellenőrzést gyakoroljanak, az globális biztonsági kockázatot jelent.

A menekültválság 2016-ban is a legsúlyosabb problémák egyike marad Európában. Az ENSZ becslése szerint 2015 folyamán több mint egymillió ember érkezett Európába azzal a szándékkal, hogy menekültstátuszt szerezzen. A világon összesen közel 60 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására, nagyjából 40 százalékkal többen, mint 2014-ben.

A leginkább érintett európai országok: Németország, Svédország, Magyarország, Ausztria és Olaszország (a lakossághoz viszonyított arányokat tekintve Magyarország és Svédország az első, az abszolút számok tekintetében Németország). Decemberben a menekültáradat alábbhagyott, ami részben az időjárási viszonyok következménye, de szerepet játszhat benne az Európai Unió és Törökország megállapodása is.

Az Iszlám Állam 2016-ban erősebb ellenállásba fog ütközni. Ha a szervezet visszaszorul, Szíriában és Irakban pedig javul a biztonsági helyzet, akkor valószínűleg a menekültválság is tovább enyhül. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy mintegy négymillió szíriai, illetve iraki menekült továbbra is a környező országokban tartózkodik (Törökországban 2,2, Libanonban 1,1 millióan, Jordániában pedig 650 ezren).

A történelmi tapasztalatok alapján évekig eltarthat, amíg egy konfliktust követően a menekülthelyzet normalizálódik. A tálib erőszak fokozódása miatt növekedhet az Európában menedékjogot kérők száma (2015-ben 100 ezren érkeztek Afganisztánból Európába). A legvalószínűbb, hogy a menekültek száma 2016-ban csökken, de mind az idén, mind 2017-ben a hosszú távú átlag fölött marad.

Rövid távon a migráció következménye Németországban és Svédországban is az, hogy a GDP-növekedés üteme – az állami kiadások emelkedése miatt – kissé felgyorsul. A népesség növekedésének hatása hosszú távon pozitív, hiszen csökkenti a társadalom elöregedéséből eredő demográfiai nyomást. A „belső globalizáció” (Angela Merkel kifejezése) diverzifikáltabb munkaerőt és kreatívabb gazdaságot eredményezhet.

Rövid távon mindazonáltal komoly kihívást jelent a nagyszámú menekült integrálása. Svédországban az a tapasztalat, hogy a Szíriából érkezők jól integrálódtak a munkaerőpiacon. Nem könnyű azonban nagyszámú olyan embert integrálni, aki egy sokkal kevésbé fejlett országból érkezik (az egy főre eső GDP Szíriában a konfliktusok előtt 5000 dollár volt, ami alig több, mint a svéd vagy a német mutató tizede). Az integráció erősítéséhez az országoknak rugalmasabbá kell tenniük a munkaerőpiacukat, többet kell költeniük oktatásra, ésszerűsíteniük kell a jóléti szolgáltatások rendszerét – ez azonban Svédországban és Németországban is rendkívül nehéz feladat. A munkanélküliség 2017-ben és 2018-ban valószínűleg kissé emelkedik, ami valamelyest csökkentheti a bér- és az inflációs nyomást.

Folyt. köv.

A cikket hamarosan folytatjuk. Anders Borg szerint a további nagy kihívások a világgazdaság előtt:


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja