2018. június 15. péntek, 08:32
Eurobarométer
A 2018. tavaszi Eurobarométer felmérés szerint az európaiak többsége optimista a jövőt illetően, és leginkább a migráció és a terrorizmus miatt aggódik.

A gazdasági helyzet

  • Az európaiak továbbra is pozitívan látják az európai gazdaság helyzetét (a megkérdezettek 50 százaléka pozitívan vélekedik, ami 2 százalékpontos emelkedést jelent 2017 őszéhez képest, ellentétben 37 százalékukkal, akik negatívan látják a helyzetet; ez utóbbi 2 százalékpontos csökkenést jelent). Ezzel a pozitív vélemények aránya 2007 óta a legmagasabb szintet érte el. 25 tagállamban a válaszadók többsége jónak értékeli az európai gazdasági helyzetet (2017 őszén 23 tagállam esetében volt így). 2017 ősze óta 21 tagállamban a pozitív vélemények a meghatározók.
  • 2007 tavasza óta most először a nemzetgazdasági helyzettel kapcsolatos pozitív vélemények aránya (a megkérdezettek 49 százaléka, 1 százalékpontos emelkedés) meghaladja a negatív véleményekét (a megkérdezettek 47 százaléka, 2 százalékpontos csökkenés). 2017 ősze óta 18 tagállamban nőtt azoknak az aránya, akik nemzeti gazdaságukat pozitívnak értékelik. E tekintetben Portugália (43 százalék, +10), Írország (79 százalék, +7), Finnország (77 százalék, +6) és Litvánia (38 százalék, +6) állnak az élen. Az egyes tagállamok között vannak eltérések. Hollandiában és Luxemburgban például a válaszadók 93 százaléka jónak látja országának gazdasági helyzetét, míg Görögországban csak 2 százalék gondolja ugyanezt. A magyarok az uniós átlagnál nagyobb arányban (54 százalék) ítélik jónak hazájuk gazdasági helyzetét.
  • Továbbra is magas a gazdasági és monetáris unió, valamint az euró támogatottsága: az euróövezetben a válaszadók háromnegyede (74 százalék) támogatja az EU közös valutáját.

Erősödik az Európai Unióba vetett bizalom

  • Az EU-ba vetett bizalom nő, jelenleg 42 százalékos (+1), 2010 ősze óta a legmagasabb. 15 tagállamban a válaszadók többsége bízik az EU-ban. A bizalom Litvániában (66 százalék), Portugáliában és Dániában (mindkettő esetében 57 százalék), valamint Luxemburgban és Bulgáriában (mindkettő esetében 56 százalék) a legerősebb. 2017 ősze óta 19 tagállamban nőtt a bizalom – különösen Portugáliában (57 százalék, +6 százalékpont) és Szlovéniában (44 százalék, +6) –, hat másikban viszont visszaesett, például Belgiumban (47 százalék, -6), Magyarországon (44 százalék, -5) és Szlovákiában (44 százalék, -4).
  • Az európaiak 40 százalékában – a magyarok 41 százalékában – pozitív kép él az EU-ról; 37 százalékuk semlegesen viszonyul az EU-hoz, és csupán 21 százalékuknak van negatív véleménye.
  • Az EU-ba vetett bizalom továbbra is nagyobb, mint a nemzeti kormányok és parlamentek iránti bizalom (34 százalék). Magyarország esetében a helyzet fordított: kismértékben ugyan, de a magyarok jobban bíznak saját országuk kormányában és parlamentjében (46 százalék), mint az Európai Unióban (44 százalék).
  • Az európaiak többsége derűlátó az EU jövőjét illetően (58 százalék, +1). Ez alól csak az alábbi két tagállam számít kivételnek: Görögország (ahol bár 5 százalékponttal emelkedett az optimista válaszok aránya, 53 százalék „pesszimista”, 42 százalék „optimista”), valamint az Egyesült Királyság (48 százalék, illetve 43 százalék). Az optimizmus Írországban (84 százalék), Portugáliában (71 százalék), Luxemburgban (71 százalék), valamint Máltán, Litvániában és Dániában (mindhárom esetében 70 százalék) a legerőteljesebb. A skála másik végén Franciaország (48 százalék), Ciprus és Olaszország (mindkettő esetében 54 százalék) áll. „Az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke EU-n belüli szabad mozgását” és „az EU tagállamai közötti békét” tekintik a legtöbben (58 százalék, illetve 54 százalék) az Unió legpozitívabb eredményének. A magyarok a diákcsereprogramokat (39 százalék) helyezik a lista második helyére.
  • „Az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke EU-n belüli szabad mozgását” és „az EU tagállamai közötti békét” tekintik a legtöbben (58, illetve 54 százalék) az Unió legpozitívabb eredményének. Végül pedig az európaiak 70 százaléka vallja magát uniós polgárnak. 2010 tavasza óta most először gondolja így az összes tagállamban megkérdezettek többsége.

Az európaiak leginkább a migráció és a terrorizmus miatt aggódnak

  • A válaszadók a bevándorlást (38 százalék) és a terrorizmust (29 százalék) jelölik meg az EU előtt álló legnagyobb aktuális kihívásként. A magyarok is így vélekednek, de jóval nagyobb arányban (56 százalék és 38 százalék).
  • Tagállami szinten a legsúlyosabb gondnak a munkanélküliséget (25 százalék), az egészségügy és a szociális biztonság helyzetét (23 százalék) és a bevándorlást (22 százalék) tekintik az emberek. A magyar válaszadók körében az első helyen az egészségügy és a szociális biztonság (46 százalék), második helyen a bevándorlás (24 százalék), a harmadik helyen pedig az áremelkedés, infláció és a megélhetési költségek kérdése (22 százalék) áll.

Az uniós szakpolitikák előnyei és eredményei

  • Nőtt azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy részesültek az uniós kezdeményezéseknek köszönhető előnyökből. Az uniós polgárok legnagyobb arányban a határellenőrzések nélküli külföldi utazást (53 százalék), a roamingdíjak csökkenését (48 százalék) és a külföldi vásárlással kapcsolatos fogyasztói jogok megerősítését (37 százalék) tartják magukra nézve előnyösnek. Erről a magyarok is ugyanígy vélekednek, de jóval kisebb arányban (27 százalék, 26 százalék és 20 százalék).

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja