Bemutatták az 1000 vállalat bevonásával készített magyar kkv-stratégiát kedden. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitóelőadásában elmondta: képzésekkel, digitális fejlesztésekkel, adócsökkentésekkel segítik a kis- és középvállalkozások megerősítését, exportbevételük növekedését.
Kiemelte: a kormány célja, hogy az új, 2019-2030 közötti időszakra szóló kkv-stratégia elfogadásával a munkavállalók többségét foglalkoztató, stabilan működő kisvállalkozói kört megerősítse. A kkv-k körében erősíteni kell az innovációt, a kutatás-fejlesztési tevékenységet, hogy saját termékeikkel ki tudjanak lépni az exportpiacokra.
A 2019-2030-ig szóló kkv stratégia fő célja a gazdaság fejlesztése és a lakosság életminőségének javítása. A stratégia alapján egyszerre fontos egy nemzetközileg sikeres, dinamikus magyar vállalkozói kör kialakítása és a magyar dolgozók többségének megélhetését biztosító, széles kisvállalkozói kör működésének, társadalom-szervező szerepének megerősítése. A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k bekapcsolódjanak a nemzetközi munkamegosztásba, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat.
A miniszter emlékeztetett: a kkv-k szerepe jelentős a munkahelyteremtésben is, a magyar vállalkozások is hozzájárultak ahhoz, hogy már 833 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. A kiscégek fejlődését segítette, hogy a kkv-k adóterhelése jelentősen csökkent, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kkv-k által előállított hozzáadott érték 2010 óta 27 százalékkal emelkedett, exportjuk több mint 45 százalékkal nőtt.
Palkovics László elmondta: 2010 és 2018 között összesen mintegy 5000 milliárd forint kedvezményes hitellel és tőkével segítették a kkv-k finanszírozását, 2017 végén a magyarországi kkv-k 5545 milliárd forint hitel- és tőkejellegű finanszírozási állományának több mint harmada mögött állami kedvezmény volt.
A kkv-k jövőbeni fejlődésében az egyik gondot jelenti, hogy a legtöbb családi vállalkozás generációváltás előtt áll, a stratégia ezt a folyamatot is segíteni próbálja – mutatott rá az innovációs és technológiai miniszter.
A most elkészült stratégia segíti a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat a gazdasági szerkezetváltásuk során – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. Az átfogó célok közül kiemelte a működő vállalkozások zöld és high-tech megújulásának támogatását, az adminisztrációs terhek ésszerű keretek közé csökkentését, valamint a kiválóan teljesítő vállalkozások elismerését.
György László felhívta a figyelmet arra, hogy 2019-2020-ban több mint 175 milliárd forint áll a kkv-k rendelkezésére, ebből 98,4 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 76,7 milliárd visszatérítendő forrás. Emellett 2020-ban további 26,3 milliárd forint lesz elérhető technológiafejlesztésre és tudásátadásra.
A stratégia kiemelt céljainak megvalósulását támogató zászlóshajó projektek és további intézkedések között említette a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtését, ezen belül a kisvállalkozások számára létrehozott adónemek további erősítését, az egyéni vállalkozók adóbevallásának egyszerűsítését, a folyamatos adminisztrációs tehercsökkentést és a Doing Business akciótervet.
A kkv-k üzleti környezetének és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztésénél kiemelte a vállalkozói portál létrehozását, ami információkkal és ingyenesen elérhető anyagokkal segíti majd a vállalkozásokat.
A kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítésénél az államtitkár kitért a Magyar multi programra, amelynek keretében több mint 14 milliárd forint fejlesztési forrás áll a résztvevő cégek rendelkezésére. Említette a Modern mintaüzem programot, valamint a technológiai megújulást segítő programokat és a hátrányos térségeket célzó támogatásokat.
A szükséges tudás megszerzésének, a vállalkozói kultúra erősítésének területén György László a szakképzés és a felnőttképzés megújítását, pályakövetési rendszer és munkaerőpiaci előrejelző rendszer kialakítását, valamint a vállalati életszakaszhoz igazodó mentorálást, tudásátadást, tanácsadást említette.
A kkv-k finanszírozáshoz jutásának ösztönzését szolgálja majd egyebek mellett a Magyar tőkealap program kidolgozása és elindítása, továbbá a kkv-kat támogató tőkealapok rendszerének áttekintése és megerősítése, a támogatott kkv-finanszírozás koordinációs mechanizmusának létrehozása, valamint a kkv-finanszírozási alstratégia elkészítése.
Az államtitkár ezek mellett kiemelte a kkv-k külpiacra lépését segítő programot, valamint a vállalkozások generációváltását segítő tanácsadási és mentorálási szolgáltatások fejlesztését.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke előadásában hangsúlyozta, az új kkv-stratégia kialakítása nem íróasztal mellett, hanem a vállalkozásokkal együttműködve történt, ezért a program életszerű lesz.
Az MKIK elnöke kiemelte, hogy a magyar gazdaság a beruházás-vezérelt szakaszból az innováció-vezérelt szakasz felé tart, az átállás támogatásának kell lennie a következő évek fő mozgatórugójának a gazdaságpolitikában.
Parragh László szerint különösen fontos, hogy a kkv-szektor szereplői nagyobb arányban ismerjék fel a digitalizáció és az innováció jelentőségét.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta: az utóbbi években a magyar gazdaság erőteljes növekedést mutat, a beruházási rátát nézve Magyarország Európa-bajnok, idén a ráta 28,5 százalékot ér el, és ez várhatóan a közeljövőben is fennmarad.
Kiemelte: a jegybank növekedési hitelprogramja több ezer kiscég hitelezését segítette, az idén elindított nhp kötvényprogram is a kkv-k forráshoz jutását támogatja.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára kifejtette: az adópolitika fókuszában az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése mellett a beruházások ösztönzése, a gazdaság fehérítése, valamint a kkv-k fejlődésének elősegítése áll. A vállalkozásokat nemcsak az segíti, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó mértéke, hanem a kkv-kra szabott kedvező adózási módok is. Ezek közül a kisvállalati adót (kiva) emelte ki az államtitkár, amelynek mértéke 2020-tól még tovább csökken. A kormány tervei között szerepel a kiva további megerősítése, hogy az még vonzóbbá váljon a fejlődési potenciállal bíró kis- és közepes vállalatok számára.
„Olyan adószerkezet-átalakítást valósítottunk meg, amely révén az adóterhelés csökkenése közel a GDP 2 százalékára tehető” – mondta a PM államtitkára. Hozzátette: a kormány az elmúlt években a gazdaság fehéredéséből fakadó pénzeket adócsökkentésre tudta fordítani. Az országban a GDP-arányos adócentralizáció 2017-ben 38,4 százalék volt, egy évvel korábban 39,3 százalékot ért el, míg az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2-re nőtt. Izer Norbert kiemelte: a fekete- és szürkegazdaság méretének további csökkentésével meglesz a tér a további adócsökkentésre.
A tervekről szólva elmondta: az adóadminisztráció-csökkentés felér egy további adómérsékléssel, különösen a mikro vállalkozások esetében, ahol ennek költsége átlagosan az árbevétel 2,5 százalékát teszi ki. A terv az, hogy 2021-ben már a NAV készítse el a vállalkozások járulékbevallását, mert minden adat az adóhivatal rendelkezésére állhat. Ennek keretében az a terv, hogy 2021-re bérszámfejtő programok álljanak az adózók rendelkezésére, akár ingyen is, mint az online számlázó programok esetében, ezzel automatikusan teljesíti az adatszolgáltatást a cég. A tervek között szerepel még, hogy 2021-ben az áfa-bevallások többségét is az adóhatóság készítse el.
(Forrás: MTI/ITM, Fotó: Iró Zoltán)
