A pénzügyminiszter a Hajdú-Bihar Megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP100 kiadványát bemutató ülésén is részt vett. Kiemelte: a magyar gazdaság jó teljesítményéhez jelentős mértékben járult hozzá a két tiszántúli megye.

A kormány munkahelyteremtő intézkedéseinek, vállalkozásbarát adópolitikájának és a vidéki Magyarországot segítő programjainak köszönhetően mára azon térségek is dinamikusan fejlődnek, amelyek korábban a felzárkózás nehézségeivel küzdöttek – hangsúlyozta Varga Mihály a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP100 kiadványát értékelő rendezvényen.

A magyar gazdaság válságálló-képessége összehasonlíthatatlanul jobb, mint egy évtizede – emelte ki Varga Mihály. Mint mondta: a globális lassulás ellenére hazánk továbbra is növekedési pályán van, a bővülés ütemét tekintve Magyarország az első az uniós rangsorban. A csökkenő államadósság, az egyre kisebb mértékű adók és járulékok, valamint a kevesebb adóadminisztráció kedvező környezetet teremt a magyar vállalkozások és a befektetni szándékozó külföldi cégek számára is.

Varga Mihály kifejtette: a Hajdú-Bihar, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei adatok is azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság fejlődéséből a vidék is kivette a részét. Hajdú-Biharban 2010 óta 74 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 58 százalékkal nőttek a helyi iparűzési adóbevételek, ami a helyi vállalkozások erősödését jelzi.

Mindkét megyében dinamikusan nő a foglalkoztatottság is, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 143 ezerről 162 ezerre, míg Hajdú-Bihar településein 186 ezerről 232 ezerre nőtt a számuk 2010 óta, és ez szinte teljes egészében a versenyszektor munkahelyteremtésének tudható be – hangsúlyozta a tárcavezető. A miniszter a felzárkózást segítő kormányzati intézkedésekről szólva elmondta: a munkaerő-piaci reformprogram, a Nagyvállalati Beruházási Program, az uniós források hatása megmutatkozik abban is, hogy mindkét megyében 2,5-szeresére nőtt a fejlesztések összértéke az elmúlt évtizedben.

Varga Mihály tájékoztatott arról is, hogy a foglalkoztatási és munkaügyi terület, amely nem része a hagyományos pénzügypolitikának, a munkaügyi reformprogram lezárásával a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül. Az erről szóló javaslatot a miniszter már 2018. májusi kormányalakításkor megtette a miniszterelnöknek, aki a felvetést támogatta.

A NAV megyei szervezete, a Hajdú-bihari Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Inform Média Lapkiadó Kft. által immár 20. alkalommal megjelentetett megyei TOP 100 kiadvány átadási ünnepségén Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: az elmúlt 4-5 évben a kormánnyal erős partnerségben folytatott gazdaságfejlesztés eredményeként több mint kétmilliárd euró működőtőke érkezett a városba, és hatezernél több új munkahely jött létre.

Miklóssy Ferenc, a térségi iparkamara elnöke a rendezvényen a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására hívta fel a figyelmet.

Az ünnepségen a TOP 100 díjat a 2018-ban legnagyobb nettó árbevételt – 290 milliárd 767 millió forint – elért, nádudvari központú KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., illetve a foglalkoztatás terén a legmagasabb arányú növekedést produkáló debreceni HSA Kft. kapta. A Hajdú-bihari Napló gazdasági díját a 182,8 milliárd forint árbevételt elérő debreceni NI Hungary Kft. nyerte el.

(Forrás: Pénzügyminisztérium, MTI)