Nagyot csökkent tavalyhoz képest a hazai ipar teljesítménye júliusban. A kibocsátás közel harmadát adó autógyártás produktivitása több mint nyolc százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az ipari termelés volumene júliusban 4,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakában mérthez képest. A csökkenést nagyrészt az okozta, hogy idén kettővel kevesebb munkanap volt a hónapban, mint tavaly, ezt a hatást kiszűrve az ipar teljesítménye csak 0,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Nem túl biztató ugyanakkor, hogy előző hónaphoz képest is csökkent az ipari kibocsátás: a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adat 0,4 százalékos lemorzsolódást mutat – derül ki a KSH adataiból.

Az ipari export volumene öt százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét adó két alág közül a mintegy 40 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 6,1 százalékkal csökkent. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel hetedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai viszont 3,4 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése 5,8 százalékkal visszaesett, ezen belül a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (95 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 4,7, a csekély súlyú bányászaté 18 százalékkal csökkent 2015 júliusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,4 százalékkal emelkedett. 

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés volumene ötben nőtt, a többiben 4,9 és 12,6 százalék közötti mértékben csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 31 százalékát kitevő járműgyártás kibocsátása 8,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés modellváltással, valamint a bázisévitől eltérő nyári leállással függ össze.

A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés több mint 11 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az alág tíz alágazatából nyolcban egy és 37 százalék közötti mértékben csökkent a volumen, kettőben, a tejfeldolgozásban (6,6 százalék) és a takarmánygyártásban (19,8 százalék) bővült. A legjelentősebb (az alág termelésének 25 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása egy százalékkal mérséklődött, a legnagyobb mértékben, 37 százalékkal pedig az alág kibocsátásából 4,5 százalékkal részesedő növényi, állati olaj gyártása maradt el az egy évvel korábbitól.

A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből több mint 10 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,8 százalékkal emelkedett. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 38 százalékkal nőtt, a kisebbik az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása viszont 13,2 százalékkal visszaesett.