A Portfolio Járműipari konferenciájának első szekciójában ICT-újdonságokról és finanszírozási lehetőségekről esett szó.
„Azt tudjuk javítani, amit mérünk”
Kalmár Ákos, a T-Systems Magyarország nagyvállalati divíziójának vezérigazgató-helyettese a cég sokrétű kompetenciái közül többek között az ipar 4.0-át emelte ki, amely a járműipari gyártócégek számára a munkaerőhiány és munkaerőköltségek csökkentése szempontjából lehet fontos. Ezekre a területekre kezdtek el megoldásokat fejleszteni. A kérdés, hogy hogyan tudjuk azokat a hatásokat csökkenteni, amik a hatékonyságra negatív befolyással vannak. Ilyen terület lehet az IOT piac is, amely háromszorosára nőtt az elmúlt öt évben, az egész IT piacon belül pedig 50 százalékra is bővülhet a részaránya az elkövetkezendő években.
A T-Systemsnek globálisan a legfontosabb nagyvállalati partnerei ma a járműiparból valók. Ez Magyarországon még nem feltétlenül van így, itt még a bankszektor és biztosítási piac nagyobb szeletet ölel föl, de ez a tendencia várhatóan begyűrűzik majd.
A cég német anyavállalata Magyarországra hozta a smart megoldásokkal foglalkozó kompetencia központját is, de Ipar 4.0 kompetencia központot is létrehoztak, és felvásárolták a Kitchen Budapestet (KIBU) is, amely nulláról fejleszt technológiai megoldásokat prototípus szintig. A munkaerő hatékonyságnövelése mellet foglalkoznak a gépi látás projekttel, lokációkövetéssel is.
A szakember szerint az nem fog megtörténni, hogy holnapután lefedik 5G-vel az országot, mert ez egyelőre egy nagyon drága technológia, de gyártóvállalatokat már el tudnak látni ezzel a szolgáltatással.
Hogyan lehetne a mostani kamatszinteket hosszútávra fixálni?
Most az a kegyelmi állapot van a világpiacon, amikor érdemes beruházni, akár hosszútávon is – ezt már Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem és exportfinanszírozási területének igazgatója mondta. Véleménye szerint várhatóan megindul majd a kamatemelés Magyarországon, ezért arra biztatta a vállaltokat, hogy ha 3-5 éves időtávú – vagy hosszabb – befektetésben gondolkodnak, akkor most érdemes lépni, a ciklus legalján vagyunk.
Elsősorban piaci alapú kamatrögzítési lehetőségekről beszélt, de ajánlotta az államilag fixált kamatos megoldásokat is. Ezek közül a legkedvezőbbek az Eximbank által nyújtott források, nem csak exportőrök számára. Egyszerű elvárásoknak kell megfelelni, jellemzően a piaci kamatszintek alatt lehet felvenni a hitelt.
2017-ben a Raiffeisen bankon keresztül helyezett ki legtöbb forrást az Eximbank. A jövő exportőrének készült programot is bemutatott, amit kkv és nagyvállalatok egyaránt igénybe vehetnek, feltétel, hogy a vállalat hozzáadott értékét növelni kell.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a faktoringot a cégek nem használják a beszállítói oldalon, inkább csak forgóeszköz hitelre, pedig nagyon jó megoldás egy beszállítói program, ahol a bank megfinanszírozza a követeléseket. A blockchain technológiára is kitért az igazgató és az okos szerződésekre, amelyek véleménye szerint már régóta léteznek, úgy hívják őket, hogy akkreditív. Ha például valaki Kínából hozz be alapanyagot, akkor nem kell a kínai félre hagyatkozni, hanem akkor fizet csak a beszállítónak a bank, ha leszállították az árut.
Aki nem tudja, mit kezdjen az IoT-vel, annak vége
A Portfolio járműipari konferenciájának második szekciójában kiderül, hogy bár fontos, az önvezető autó csak egy a számos fejlesztés közül, amelyek alapjaiban forgatják fel az iparágat 2-3 éven belül. Azok a vállalatok pedig, amelyeknek még nincsen IoT-ot stratégiája, elkezdhetnek aggódni.
Már a dizájntól kezdve átalakulnak a fejlesztések, nem kell kifaragni az autó prototípusát – ahogy azt korábban tették modellezés céljából – hanem a Hololens segítségével – a kiterjesztett valóság alkalmazásával – már digitális modellekkel dolgoznak – mondta előadásában Dudás Viktor, a Microsoft Magyarország adat és mesterséges intelligencia megoldásokat vizsgáló szakértője.
Az Audi gyárban, például a Hololens segítségével már raktak össze úgy motort, hogy a munkát elvégző dolgozó még soha életében nem végzett ilyen feladatot, az eszköz segítségével instruálták. A tervezés különböző folyamatai hetekről órákra rövidültek, a gyártósorból érkező adatokat ki lehet elemezni, racionalizálni. Szóba kerültek az önvezető autók által nyújtott lehetőségek is, például hogyan változik majd az utazási idő minőségi időtöltéssé – például dolgozni is lehet majd a munkahelyre utazás ideje alatt. A fedélzeti számítógép pedig, érzékelve a távoli környezetét, igény szerint akár előre megrendeli a kávét az útba eső benzinkúton.
Beczkay Jenő, a S&T Consulting Hungary Kft. ipari digitalizációs tanácsadója szerint, ha nyitott szemmel járunk, egyértelműen látni lehet, hogy a digitális és fizikai világ összeolvadt. A szakember három embertípust különböztet meg:
- akinek nem jelent semmit az IoT
- akik tudják, hogy fontos, de még nem tudják, hogyan használják, és
- akik látják a lehetőséget, de nem tudják, hogy fognak oda eljutni.
Egyelőre az IoT mindenkinek mást jelent, sok minden tartozik bele, ezért fontos, hogy a cégeknek legyen egy olyan stratégiája, amiben látszik, hogy ezek a megoldások hogyan egészítik ki egymást és válnak rendszerszintűvé, hogyan lesznek lefordíthatóak konkrét üzleti célokra – mondta Beczkay.
Konkrét példák között említette a Continental megoldását, amely a korábban csak a kijelzőn látható GPS adatokat – például irányjelző nyilakat – rávetíti a valóságra, vagyis az útszakaszra. Az S&T egy olyan platformot alkotott, amely néhány másodperc alatt felismer bármilyen eszközt, amelynek tulajdonságait képes mérni, sőt, a felhőn keresztül irányítani is. A helyszíni demonstrációban ez egy okostelefon volt, aminek például a lámpáját a laptopról kapcsolta be a szakember. „Képzeljük el, hogy milyen lehetőség ez, ha a világ másik felén működő robotgép üzemeltetéséről, monitorozásáról beszélünk” – tette hozzá.
Ipar 4.0, okosgyárak
Azt ezt követő panelbeszélgetésen az Ipar 4.0 és az okosgyárak volt a téma, amelynek berobbanását nagyon rövid időtávon várják a beszélgetés résztvevői. Bolyki Ferenc, az AVENTICS Hungary Kft. ipari mérnökség vezetője szerint nem is biztos, hogy észre vesszük majd, hiszen a digitális megoldások is szinte észrevétlenül beépültek az életünkbe, inkább arról van szó, hogy ki, mikor adoptál egy-egy adott fejlesztést.
A Tom-Ferr Zrt. beszerzési igazgatója szerint minden trend akkor ér el Kelet-Európába, mikor Nyugat-Európában az már bevezetésre került, ezért aztán egészen pontosan megjósolható lesz ez az időpont, amit most 5 éves időtávra saccolt dr. Matus Andor.
Áttörésről akkor beszélhetünk, ha a piaci szereplők nem opcionálisan élnek ezekkel a lehetőségekkel, hanem rá lesznek kényszerítve, hogy ne maradjanak le, és ez gyakorlatilag már zajlik – mondta Molnár István, a Continental Automotive Hungary Kft. Lean és Termelékenység Mérnökség vezetője.
Dr. Urbán László István, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint két fontos dolog kell: stratégiai döntés és az ennek megvalósításához szükséges anyagi és humán források megléte.
A szakember bejelentette, hogy 2020-ra a magyar Suzuki okosgyárrá változik, amitől azt várják, hogy éves szinten 1500-2000 autóval többet tudnak majd gyártani.
Ács István, a magyarországi Bosch Csoport ipar 4.0-ért felelős vezetője, ügyvezető igazgatója is 2-3 évet ad a folyamatnak: Azt látom, hogy a témát minden piaci szereplő komolyan veszi, de a legtöbben kivárásra helyezkednek, úgy kb 2-3 éves időszakon belül azonban ez be fog robbanni –mondta.
Ezek a fejlesztések pedig szépen lassan átragadnak majd más szektorokra is, amelyben katalizátor szerepe lesz a bankoknak – tette hozzá Szerdahelyi Róbert, az Erste Kis- és Középvállalati Igazgatója.
