Rontotta idei világgazdasági növekedési előrejelzését a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
Az OECD – évente kétszer kiadott – előrejelzésében, a májusban várt 3,2 százalékról 2,9 százalékra mérsékelte az idei és 3,4 százalékról 2,9 százalékra a jövő évi világgazdasági növekedés, és azzal számol, hogy a GDP 2021-ben 3 százalékkal nő. Tavaly a globális GDP 3,5 százalékkal bővült.
A jelentés összeállítói szerint a globális gazdaság növekedése fokozatosan csökken, a kereskedelmi forgalom lassul, a beruházások érezhetően mérséklődnek, romlik az üzleti és a fogyasztói bizalom és kedvezőtlen hatással van a világgazdaságra a politikai bizonytalanság. Ugyanakkor a munkaerőpiaci körülmények javulnak, összességében mérséklődik a munkanélküliség.
A kereskedelmi ellentétek elmélyülése miatt a világkereskedelmi forgalom bővülése a globális gazdasági válság óta legalacsonyabb szintre, 1,2 százalékra lassul az idén a tavalyi 3,7 százalékról. Májusban az OECD gyorsabb, 2,1 százalékos növekedést várt idénre. A jövő évi növekedési adatot 3,1 százalékról 1,6 százalékra vágta vissza az OECD, 2021-ben pedig 2,3 százalékos növekedést vár a világkereskedelmi forgalomban.
Tavaly a globális munkanélküliségi ráta 5,3 százalék volt. Májusban az idei évre ugyancsak 5,3 százalékkal számolt az OECD, amely most ezt a várakozását 5,2 százalékra változtatta, a jövő évit pedig 5,2 százalékról 5,1 százalékra csökkentette. Az OECD 2021-re 5,1 százalékos globális munkanélküliséget becsül.
Az OECD a legfejlettebb G20-ak idei gazdasági növekedésével kapcsolatos várakozását 3,4 százalékról 3,1 százalékra, a jövő évit 3,6 százalékról 3,2 százalékra mérsékelte a tavalyi 3,8 százalékos bővülést követően. 2021-re 3,3 százalékos gazdasági növekedés várt a G20-ak esetében az OECD.
Az OECD-országok idei GDP-bővülésével kapcsolatos várakozását 1,8 százalékról 1,7 százalékra, a jövő évit 1,8 százalékról 1,6 százalékra mérsékelte. Tavaly az OECD országok GDP-je 2,3 százalékkal nőtt és várhatóan 1,7 százalékkal bővül 2021-ben.
A jelentés összeállítói nem változtattak az euróövezet idei GDP-növekedésével kapcsolatos előrejelzésükön, továbbra is 1,2 százalékot várnak a tavalyi 1,9 százalék bővülés után. A jövő évvel kapcsolatos becslést azonban 1,4 százalékról 1,1 százalékra rontotta az OECD, amely 2021-re 1,2 százalék növekedést valószínűsít.
Az Egyesült Államok gazdasági növekedése tavaly 2,9 százalék volt. Az OECD májusban az idei évre 2,8 százalékot várt, ami most 2,3 százalékra rontott, a jövő évit pedig 2,3 százalékról 2 százalékra csökkentette. 2021-ben várhatóan 2 százalékkal nő az amerikai GDP.
Kínában is lassul a GDP-növekedés a tavalyi 6,6 százalék bővülés után. Az OECD csütörtökön megerősítette az idei évre szóló, májusi 6,2 százalékos becslését. A jövő évit azonban 6 százalékról 5,7 százalékra csökkentette, és 2021-ben már csak 5,5 százalékos kínai gazdasági növekedést vár.
Magyarország idei és jövő évi gazdasági növekedése tavalyhoz képest lassul, de a korábban vártnál gyorsabb lesz az OECD legfrissebb előrejelzése szerint.
A bérnyomás miatti infláció növekedése mellett idén 4,8 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavalyi 5,1 százalék után – írták a Gazdasági kilátások címmel, fél évente megjelenő kiadványában.
A szervezet előző, májusi előrejelzésében lassabb, 2019-re 3,9 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.
Az OECD szerint még a 2021-ben várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés is elég nagy ütem ahhoz, hogy bővüljön a foglalkoztatottság és csökkenjen a munkanélküliség.
Az OECD az idei inflációs várakozását 3,0 százalékról 3,3 százalékra, a jövő évit 3,8 százalékról 3,4 százalékra módosította, 2021-re 4,1 százalékot vár.
A jelentés összeállítói szerint a gazdasági növekedés hajtóereje a lakossági fogyasztás, amelynek bővülési üteme erős a foglalkoztatottság növekedése, a bérek emelkedése, a fogyasztói bizalom rekord magas szintje, a lakásvásárlási támogatás és a nagyon laza monetáris politika miatt.
Más beruházásokat az EU strukturális alapjainak erőteljes felhasználása, a kereslet hajtotta termeléskapacitás bővülése, az exportorientált autóiparban a külföldi működőtőke-befektetés (FDI), valamint a monetáris politika támogat.
A külföldi kereslet mérséklődésével lassult az export, az import ugyanakkor továbbra is nő az erős belső kereslet miatt.
A munkanélküliség történelmi mélypontnak számító szintre, 3,5 százalék alá került, miközben 2019 második felében rekordszintre emelkedett a foglalkoztatottság a magánszektorban tapasztalható erős munkahelyteremtés hatására. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 3 százalék alá süllyedt az alacsonyabb energiaárak hatására. A gyengülő forintnak inflációnövelő hatása van – írták.
Az OECD a kockázati tényezők közé sorolta egyebek mellett a vártnál nagyobb béremelkedést, amely növekvő inflációs várakozásokkal jár, továbbá azt, hogy a gazdasági növekedést gyengíti a lassuló exportbővülés. Ellenkező hatása van ugyanakkor az importárak vártnál enyhébb emelkedésének, ami visszafoghatja a hazai árak növekedését.
Az OECD szakértői arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztás a tavalyi 4,8 százalék után idén a májusban várt 4,6 százalék helyett 4,8 százalékkal, jövőre 4 százalék helyett 4,1 százalékkal bővül. Az OECD csütörtöki előrejelzésében a lakossági fogyasztás növekedését 2021-ben 3,7 százalékra tette.
A kormányzati kiadások a tavalyi 0,9 százalékos növekedés után idén 1 százalékkal, jövőre 1,8 százalékkal, 2021-ben 1 százalékkal nőnek. Májusban az idei kormányzati kiadásnövekedést 1,1 százalékra tette az OECD, a jövő évre vonatkozó adat megegyezik a most közölttel.
A beruházások növekedésének üteme tavaly 17,1 százalék volt, az idei ütemet 10,2 százalékról 16,2 százalékra, a jövő évit 4,3 százalékról 4 százalékra változtatta az OECD, és ugyancsak 4 százalékot vár 2021-re.
A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban 3,2 százalék lesz, és 2021-re 3,1 százalékra csökkenhet.
Lassabb export- és importbővüléssel számol az OECD, mint korábban. Az áruk és szolgáltatások exportja tavaly 4,3 százalékkal nőtt. Az idei ütem a májusban várt 5,8 százalék helyett 5 százalék, jövőre 5,4 százalék helyett 3,9 százalék lesz, majd 2021-ben 5 százalékra gyorsul a bővülés.
Az import értéke tavaly 6,8 százalékkal nőtt. Idén a májusban várt 6,4 százalék helyett 5,5 százalékkal, jövőre 6,4 százalék helyett 4,5 százalékkal bővül, és 2021-ben már 5,3 százalékkal nő.
A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly a GDP 0,6 százaléka volt. Idén a májusban várt egyensúly helyett 0,7 százalék hiánnyal számolnak, jövőre 0,7 százalék hiány helyett 0,9 százalék deficittel, 2021-ben pedig 1 százalék mínusszal.
A maastrichti kritériumok alapján számított, tavalyi GDP-arányos államadósság 70,2 százalék volt. Az OECD az idei évi hiányt a májusban várt 68,5 százalékról 67,2 százalékra, a jövő évit 66,8 százalékról 65,3 százalékra módosította, 2021-re pedig további csökkenésre, 63,1 százalékra számít.
(Forrás: MTI)
