A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2018 I. negyedévében a nyers adatok szerint 4,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit; a növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá – tájékoztatott a KSH.
Termelési oldal
Az ipar hozzáadott értéke 2,0, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a gép és gépi berendezés gyártása ágazat kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült.
Az építőipar teljesítménye 23 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdasági ágon belül az ágazatok mindegyikét jelentős növekedés jellemezte.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 0,6 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,9 százalékkal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 12, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 8,2, a szállítás, raktározásé 5,2 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,8 százalékkal bővült, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése volt jelentős. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,6 százalékkal nőtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenység javuló teljesítménye magyaráz. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.
„Hozzájárulások”
A bruttó hazai termék 2018. I. negyedévi, 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,5, az építőipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az információ, kommunikáció együttes hozzájárulása (0,7, 0,6 illetve 0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A közigazgatás, oktatás, egészségügy 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
Felhasználási oldal
A háztartások tényleges fogyasztása 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal bővült, ezen belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a közlekedés, a hírközlés, valamint a szabadidő, kultúra esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 6,0 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 4,6 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,3 százalékkal nagyobb lett.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,0 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, az I. negyedévben 17 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen nőtt, az előbbi nagyobb mértékben. A nagyobb súlyú ágak többségében a beruházási volumen növekedése, a feldolgozóipar esetében enyhe csökkenés volt megfigyelhető. A költségvetési szervek beruházásai kiemelkedően emelkedtek, míg a vállalkozások beruházási tevékenysége mérséklődött.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal nőtt.
A belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 4,8 százalékkal emelkedett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 671 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 3,5, az import 3,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 3,1, a behozatal 5,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,4 százalékkal nőtt, importja 2,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
„Hozzájárulások”
A bruttó hazai termék 2018. I. negyedévi 4,4 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,6, a bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében nem változtatott a GDP növekedési ütemén.
Hornung Ágnes: elérhető a 4,3 százalékos GDP-bővülés 2018-ban
Az első negyedév növekedése alapján elérhető a 4,3 százalékos GDP-bővülés 2018-ban, a lakossági fogyasztásban még jelentős tartalékok lehetnek – mondta Hornung Ágnes, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.
Az államtitkár szerint a fogyasztás még mindig nem zárkózott fel a bérszínvonalhoz, noha az előző év végétől kezdve jelentősen bővül. A háztartások hitelfelvételi hajlandósága nem túlzott mértékű. Hornung Ágnes üdvözölte, hogy az EU 2,4 százalékos növekedési átlagát jelentősen meghaladó magyar GDP-bővülés kiegyensúlyozott, az első negyedévben minden szektor jól teljesített. A kiskereskedelem és az építőipar teljesítményét kiemelve hangsúlyozta, hogy az eredményekhez az otthonteremtést segítő kormányzati intézkedések és a bérmegállapodások is hozzájárultak.
