A nyugdíjasok döntő többsége, 80 százaléka semmilyen munkát nem szeretne már végezni, és mindössze 2 százalékuk tudná magát elképzelni teljes munkaidőben – derül ki a GKI felméréséből.
A kormány 2017-től lehetővé tette nyugdíjas szövetkezetek alakítását, egy friss döntés szerint pedig 2019-től nagy adókedvezménnyel támogatja a nyugdíj melletti foglalkoztatást. (Ez egyben feleslegessé is teszi a kisszámú, létrejött nyugdíjas szövetkezetet.) A cél a magyarországi munkaerőhiány enyhítése. Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy ezzel a lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok.
A GKI Zrt. ezért 2018 júniusában ezer fős, életkorra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív lakossági felmérést készített, melyben a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések is szerepeltek. Ennek megfelelően az ezer fős mintából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Ez a 250 fős minta csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban igen.
A felmérés szerint a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, s mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában (20 százalék). A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalék a felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.
A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége (60 százaléka) 60 és 70 év közötti.
A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, s összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. Ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.
