Magyarországon már nem a tinédzserek, hanem a 18 és 34 év közötti Y generációsok vannak a leginkább kitéve a világháló veszélyeinek – derül ki a Microsoft internetes veszélyeket, és azok hatásait vizsgáló nemzetközi felméréséből.
Nem a 13-17 éves, Z generációs fiatalok éri a legtöbb online atrocitás, hanem az eggyel korábbi, Y generációt, a 18 és 34 év közöttieket – olvasható a Microsoft online veszélyeket és azok következményeit vizsgáló, 23 országra kiterjedő, 13-74 évesek körében végzett felmérésében.
Tízből kilenc magyar megkérdezett számolt be vele, családtagjával vagy barátjával történt internetes incidensről, ami több mint tíz százalékponttal magasabb a minden vizsgált országot tartalmazó, 80 százalékos értéknél.
A veszélyforrások típusait tekintve a nem kívánt kapcsolatfelvétel a leggyakoribb: a magyarok 57 százaléka szembesült ezzel, ami 16 százalékponttal magasabb a felmérésben résztvevő országok átlagánál.
Ezt követte a rosszindulatú bánásmód, melyben a magyarok 38 százaléka érintett, míg a globális érték 21 százalék. Trollkodásról a magyar megkérdezettek 25 százaléka, míg gyűlöletbeszédről 20 százalékuk tett említést, szemben a globális 19 és 16 százalékkal.
Ugyanakkor a hazai megkérdezettek a világátlagnál kevesebbszer voltak érintettek szexuális tartalmú esetekben. A zaklatás különösen a nők körében gyakori jelenség: tízből hétnek volt már ilyen tapasztalata, ők jellemzően a nem kívánt (gyakran szexuális jellegű) kapcsolatfelvétellel szembesültek.
A teljes magyar mintát tekintve is hasonló az arány, a megkérdezettek 65 százalékát zaklatták már online, így Magyarország a vizsgált országcsoportban a negyedik legrosszabb helyre került.
Az elkövetők harmada családtag, barát vagy közvetlen ismerős, az esetek több mint 40 százalékában az elkövető és az áldozat között azonban csupán online kapcsolat áll fenn. A hazai válaszadók 47 százaléka találkozott az elkövetővel a való életben, szemben az 53 százalékos nemzetközi átlaggal.
Ami az atrocitások következményeit illeti: csaknem minden második érintett az első helyen említi a bizalom csorbulását az online közegben, ezt követi a növekvő stressz (36 százalék) és a közösségi média visszafogottabb használata (35 százalék).
„Az alapvető digitális készségek, valamint a számítástechnikai alapelvek és gondolkodásmód elsajátítása mellett életbevágóan fontos, hogy a fiatalok megtanuljanak biztonságosan közlekedni az online térben” – mondja Szentkuti Gabriella.
A Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a Microsoft célja, hogy felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyekre, valamint azokra a sokszor egyszerű biztonsági megoldásokra, amelyek például adataink és online intim szféránk védelmét segítik.
