Októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma 6,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom éves összehasonlításban az előző havi 8,5 százalékot követően. Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 14,2 százalékkal nőttek az eladások, a textil, ruházati cikk és lábbeli eladások 6,5 százalékkal, a számítástechnikai és egyéb iparcikk üzletekben 6,4 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom. A használtcikkek értékesítése 6,2 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek kereslete 4,6 százalékkal haladta meg a tavaly októberit.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 37,6 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékosra gyorsult a forgalom növekedése a szeptemberi 3,0 százalékról. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 4,3 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyag vásárlások 5,4 százalékkal emelkedtek, a szeptemberi 6,1 százaléknál valamivel lassabban.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 29 százalékkal emelkedtek.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1098 milliárd forint volt októberben, április óta a hetedik hónapban haladta meg az ezermilliárd forintot, amire tavaly csak kétszer, az előző évben pedig az ünnepi vásárlások miatt egyedül decemberben volt példa.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 44 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az év első tíz hónapjában a naptárhatástól megtisztított és a nyers adat szerint egyaránt 5,9 százalékkal nagyobb volt a forgalom volumene, mint a múlt év azonos időszakában.
A kiskereskedelmi forgalom már 76 hónapja folyamatosan emelkedik – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a KSH adataira reagálva az M1 aktuális csatornán.
Cseresnyés Péter közölte, az év tizedik hónapjában a kiskereskedelmi forgalom értéke megközelítette a 1100 milliárd forintot, a bérek folyamatos emelkedésének köszönhetően pedig éves szinten arra számítanak, hogy a költések értéke túl fogja lépni a 11 000 milliárd forintot.
A gazdasági növekedési lendület folytatódására utal a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó októberi adata, amely az első a negyedik negyedévi jelzőszámok közül. A lakossági fogyasztást a reálkeresetek töretlen emelkedése táplálja – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH adatait kommentálva.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a negyedik negyedévben sem látszik lassulás a kiskereskedelemben, ami erős támasz maradhat GDP növekedési ütemének fenntartásához is. Idén a bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése meghaladhatja a 7 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke idén 5,9 százalékra, jövőre 4,3 százalékra lassulhat a tavalyi 6,7 százalékról. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában leszögezte: a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat felülmúló növekedése továbbra is egyértelműen a nem élelmiszer-kiskereskedelemhez köthető. A háztartások kihasználják a kedvező anyagi helyzetüket, és nem látszik a tartalékolás sem a november végi akciók előtt, amely a novemberi kiskereskedelmi forgalmat vélhetően tovább erősíti majd. Az ING Bank vezető elemzőjét nem lepte meg, hogy az üzemanyag eladások visszafogottabban alakultak, ami összhangban van az árak emelkedésével. A kiskereskedelmi adat az első, a negyedik negyedév gazdasági teljesítményéről, és egyértelműen erős kezdetet jelez.
Virovácz Péter várakozása szerint a jó teljesítmény az év hátralévő részében is fennmarad, így az idei év egészét tekintve valamivel 6 százalék feletti átlagos növekedéssel számol a kiskereskedelmi forgalomban.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a kiskereskedelmi forgalom stabil bővülését továbbra is az inflációt jelentősen meghaladó béremelkedéssel magyarázta. Az októberi adatból az is látszik, hogy a fogyasztás a negyedik negyedévben is a gazdasági növekedés fő húzóereje lehet, amely így ismét meghaladhatja a 4 százalékot.
A kiskereskedelmi forgalom növekedését 2020-ban nagyban befolyásolja majd, hogy hogyan alakul a bérek emelkedése. Bár a magyar munkaerőpiacot továbbra is a munkaerőhiány jellemzi, de a gyenge külső kereslet a cégeket óvatosságra intheti, azonban a bérnövekedés még így is dinamikus maradhat. A kiskereskedelmi forgalmon belül továbbra is látszik az internetes kereskedelem előretörése, ami az értékesítési módok átalakulását jelenti – fűzte hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a várakozásainak megfelelő adatokat értékelve elmondta: a kiskereskedelem motorját a nem élelmiszerek csoportjába tartozó tartós fogyasztási cikkek adják, ezek iránt ugyanis folyamatosan erős a kereslet. A lakossági fogyasztás megugrása pedig a fizetések emelkedésével és a foglalkoztatottság javulásával magyarázható.
A K&H elemzője hozzátette: az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 5,9 százalékos bővülést produkált, így az év egészében 6 százalék közeli többlet várható.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az októberi kiskereskedelmi adatok kifejezetten kedvező startot jelentenek a negyedik negyedévre nézve, az utolsó negyedév gazdasági teljesítményéhez továbbra is számottevő mértékben hozzájárulhat a belső fogyasztás. A magas foglalkoztatottság, a bérfelzárkózás folytatódása, a fogyasztói bizalmat mérő indikátorok magas szintje és az élénk banki hitelezés fontos támogatója maradhat a fogyasztás bővülésének, ellensúlyozva a globális lassulásból fakadó esetleges növekedési kockázatokat.
Nyeste Orsolya várakozása szerint az idén 4,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, és a növekedés 2020-ban 3,5 százalékra lassulhat. A jövő évi növekedési kilátásokat illetően éppen a belső fogyasztás esetlegesen vártnál nagyobb bővülése jelenthet felfelé mutató kockázatot.
Az euróövezetben októberben tíz hónapja a legnagyobb mértékben csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző havihoz képest – jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Októberben szezonális kiigazítással 0,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző havihoz képest az euróövezet 19 tagállamában és 0,4 százalékkal az Európai Unió 28 tagállamában. Az előző hónapban, szeptemberben az euróövezetben 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom és 0,1 százalékkal az EU-ban.
A kiskereskedelmi forgalom októberi 0,6 százalékos csökkenése tíz hónapja, 2018 decembere óta a legnagyobb csökkenés az euróövezetben.
A legnagyobb, 1,9 százalékos havi csökkenést Németországban és Írországban regisztrálták októberben. Finnországban 1,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. A legnagyobb mértékben, 2,1 százalékkal Portugáliában nőtt a kiskereskedelmi forgalom havi bázison októberben, míg Lengyelországban 0,9 százalékkal, Belgiumban és Romániában pedig 0,8 százalékkal.
Éves összevetésben naptári kiigazítással az euróövezetben 1,4 százalékkal, az EU-ban 1,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom októberben.
A legnagyobb, 6,9 százalékos éves növekedést Romániában regisztrálták a kiskereskedelmi forgalomban októberben, Magyarországon 6,2 százalékosat, Máltán pedig 5,1 százalékosat. Szlovéniában októberben 5,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest, míg Szlovákiában 3,3 százalékos, Lettországban 0,4 százalékos volt az éves csökkenés.
(Forrás: MTI)
