Augusztusban a magyarországi ipari termelés volumene 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így az első nyolc hónapban összességében 5,1 százalékkal volt nagyobb az ipar kibocsátása, mint az előző év azonos időszakában.
Augusztusban az ipari export volumene 9,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a KSH. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 35 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 6,1 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 10,5 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése 4,5, ezen belül a feldolgozóiparé 4,3 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében augusztusban (3,6 százalékos létszámnövekedés mellett) 2,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Magyarország területi egységei közül az ipari termelés csak egy régióban, Dél-Alföldön csökkent (1,2 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 3,1 és 12,4 százalék közötti növekedést regisztráltunk. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 15,8 százalékkal nőtt 2016 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 17,4, az új belföldi rendelések 6,6 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 0,4 százalékkal elmaradt a 2016. augusztusitól.
Az iparon belül a jelentős súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 6,8, a csekély súlyú bányászaté 38 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,6 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül az előző havi visszaeséssel szemben járműgyártás kibocsátása 5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amiben a 2016. évitől eltérő nyári leállás is szerepet játszott. A közúti jármű alkatrészei gyártásának volumene 9,5 százalékkal emelkedett, míg a közúti gépjármű gyártásáé gyakorlatilag stagnált (-0,1 százalék).
A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása nőtt a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal. A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,9 százalékkal nőtt, ezen belül a legjelentősebb részarányú (24 százalék) húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,6 százalékkal csökkent. A második legnagyobb alágazat, az italgyártás 16,1 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a legjobban a kisebb súlyú növényi, állati olaj gyártása bővült, 25 százalékkal.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 20,5 százalékkal a kis súlyt képviselő gyógyszergyártás nőtt, nagyrészt az exportkereslet felfutása következtében. Kimagaslóan, 19,9 százalékkal bővült a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás is, amihez részben az alacsony bázis hatása járult hozzá.
Folytatódott a növekedés a feldolgozóipari termelés 6,6 százalékát adó gép, gépi berendezés gyártásában, a termelés volumene 12,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; az alágazatok közül legjobban a mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása bővült, 31,7 százalékkal. A közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,5, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,2 százalékkal emelkedett, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülésének köszönhetően. Csak a vegyi anyag, termék gyártásában mértünk csökkenést: a kibocsátás augusztusban 2,7 százalékkal mérséklődött, nagyrészt a műanyag-alapanyaggyártás hazai eladásainak jelentős visszaesése miatt.
Az idei első nyolc hónapban az ipari termelés összességében 5,1 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,6, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,7 százalékkal emelkedett. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,6 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2 százalékos létszámbővülés mellett következett be. Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,8 százalék), a legkevésbé Dél-Alföldön (2,5 százalék).
