A BKIK 70. újkori küldöttgyűlésének Dr. Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár volt a vendége, aki nyitóbeszédében a fővárost érintő fejlesztésekről és elképzelésekről szólt valamint felkérte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy vegyen részt a Budapesti Fejlesztési Terv kidolgozásában.
Az államtitkár felvezetésként megemlítette, hogy arról a munkáról szeretne beszélni, aminek a kormányzat még csupán a legelején tart, éppen ezért egy tágabb kontextusból indított.
„Hogyan látjuk mi Budapestet? Először is, stratégiai jelentőségű a fejlesztés, mert Budapest igazi nemzeti ügy. Bátran kijelenthetjük, hogy a főváros felépítése újkori történetünk legsikeresebb nemzeti vállalkozása, igazi magyar sikersztori. Tudomásul kell vennünk, hogy Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország. Mert nem csak egyszerűen főváros, hanem nemzeti erőforrás, páratlan lehetőség az ország számára, hiszen nincs még egy globálisan ennyire ismert magyar brand. A nagyvilágnak Magyarország Budapestet jelenti. Ez a csodás város, nekünk magyaroknak a közös nevező. Az egységesítés szimbóluma, ami egységet teremt, összehoz minket, a gondolkodó magyar polgárok szívügye. Hiszen olyanokat is egyesít a városfejlesztés ügye, akik amúgy szóba sem állnának egymással. Emiatt Budapest több értelemben is a hidak városa, hidakat épít, összeköt minket.”
A folytatásban kitért arra, hogy meglátásuk szerint Budapest a Duna igazi fővárosa és ezt a címet Bécs méltatlanul bitorolja.
„Mert nincs még egy ilyen milliós világváros, amit a Duna így szelne ketté, aminek ennyire központi része lenne ez a folyó. Mi a kormányban nem úgy tekintünk Budapestre, hogy egyszerűen Pest és Buda. Ennek a csodás városnak három minősége van. Budapest elsősorban a budapestiek otthona. Akik azt szeretnék, hogy legyenek nagy ívű terveink, de a városnak ugyanakkor praktikusnak kell lennie. Másodsorban Budapest a nemzet fővárosa, tehát büszkeséget sugárzónak kell lennie. És ha ez a két minőség találkozik, és egymást erősíti, akkor jön a harmadik, európai aspektus. Mert Berlin és Moszkva között Budapest lehet a legfontosabb központ és térségrendező város.”
„A kormány mindig felelős volt és felelős lesz a fővárosért, mindig is feladata lesz Budapest fejlesztése. A várostól nem várható, hogy önerőből fenntartsa magát, a kormány sosem hagyhatja magára Budapestet, de nem is gyámkodhat felette. A főváros összes hídja, reptere, pályaudvarai, úthálózata, legjelentősebb középületei mindig állami kormányzati munkával épültek fel. A magyar államnak mindig felelősséget kell vállalnia Budapestért, és a város számíthat is ránk. Csak a mindenkori kormánynak van erőforrása, hogy a városvezetéssel együtt biztosítsa a fejlesztések megvalósítását.”
Az államtitkár ezután elárulta, hogy mi a kormány célja a következő évtizedben Budapesttel.
„Szerencsére adottak a feltételek ahhoz, hogy ha jól dolgozunk, akkor a város valaha volt legsikeresebb évtizedei előtt álljunk. 2030-ra Budapest lehet az egyik legjobb nagyváros Európában. Itt lehet majd a legjobban élni az uniós fővárosok között. Ám egyetlen esély sem váltja be önmagát, ehhez tudatos, jól szervezett munkára van szükség.”
Végezetül pedig ennek a tervnek a megvalósításáról is beszélt Fürjes Balázs.
„Hogyan kezdjük a munkát? Mi a legfontosabb? A tervszerűség. 10 éves stratégiai tervet kell készíteni, így a Budapest Fejlesztési Terv kidolgozása a legfontosabb. Egyúttal szeretném is felkérni a kamarát, hogy vegyen részt ennek a tervnek a kidolgozásában. Október közepén indul a Budapest-párbeszéd folyamat, melynek során szakmai és civil szervezeteket kérünk fel tárgyalásra. Azt szeretnénk, hogy legyen egy közös terv, közös kotta, mert mi hiszünk a civil és szakmai párbeszéd erejében. Egymást meghallgatva, lehet egy jó tervet készíteni, ami elképzeléseink szerint 2019 év végére kell elfogadni a kormánynak. Elképzeléseink ez a terv 6-7 fejezetből fog állni. Első fejezet az Identitás és jövőkép, majd a Tények és trendek, Kiemelt fejlesztési tematikák és térségek, Kiemelt fejlesztési beruházások, de lesz Finanszírozást bemutató fejezet és Intézményi kérdések. Én pedig azt is szeretném, hogy legyen egy külön fejezet a konfliktusoknak.”
Zárszóként pedig a közlekedés és a közeljövő feladatairól szólt az államtitkár.
„Budapesten kulcskérdés a közlekedés, ezért már idén megkezdődik a tervezése a Dél-dunai hídnak (Galvani híd), amely összekötné az M1/M7 bevezetőt a Jászberényi úttal. Végül de nem utolsó sorban ugyancsak kiemelkedően fontos feladatunk, hogy családbarát Budapestet építsünk, egy igazi felhasználóbarát fővárost, a gyermeküket egyedül nevelő szülők számára is. Budapest legyen diákváros, ezért a célok között szerepel az egyetemek fejlesztése, kollégiumok felújítása. De a legfontosabb célunk az, hogy legyünk inkább a tettek, mint a szavak emberei”.
