2016-ban 77,1 ezer forint volt a magyar lakosság egy főre jutó havi átlagos kiadása, ez folyó áron 3,3 százalékkal, a fogyasztói árak alakulását figyelembe véve 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a KSH.

 A kiadások növekedését elősegítette, hogy 2016-ban a bruttó átlagkereset 6,1, a nettó átlagkereset 7,7 százalékkal volt magasabb 2015-höz képest.

Havonta átlagosan élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 20,4 ezer forintot (a 2015. évinél 526 forinttal többet), lakásfenntartásra és háztartási energiára 17 ezer forintot (422 forinttal többet), közlekedésre 8191 forintot költöttek a háztartások egy főre vetítve. A további kiadási tételek közül hírközlésre havonta fejenként 5399 forintot, kultúrára és szórakozásra 4337 forintot fordítottak – olvasható a statisztikai hivatal „A háztartások fogyasztása, 2016 (előzetes adatok)” című kiadványában.

2016-ban a lakosság minden fogyasztási főcsoportban növelte fogyasztását. Folyó áron a kultúrára, szórakozásra (5,8 százalék), a hírközlésre (5,3 százalék), valamint a vendéglátásra (5,4 százalék) fordított kiadások növekedtek a leginkább, reálértéken a változás viszont – alacsony bázishoz képest – az oktatás (4,8 százalék), illetve a közlekedés és hírközlés terén (4,5 százalék) volt a legnagyobb.

A kiadás nagyságán túl az életszínvonal minőségére utal az is, hogy a fogyasztás mekkora szeletét jelentik az alapvető szükségleteket kielégítő, többnyire rugalmatlan termékcsoportok, mint az élelmiszerek és alkoholmentes italok, a lakásfenntartás és háztartási energia, valamint a közlekedéssel kapcsolatos kiadások. Minél nagyobb egy háztartás szabadon elkölthető jövedelme, annál nagyobb eséllyel talál forrást egyéb szükségletei kielégítésére. 2016-ban a lakosság fogyasztási kiadásainak 59,2 százalékát az alapvetőnek tekintett kiadási tételekre fordította. A három termék-, illetve szolgáltatáscsoport (az élelmiszerek, a lakásfenntartás és a közlekedés) részesedése az összfogyasztásból az előző évihez képest (0,6 százalékponttal) csökkent.

A háztartások fogyasztási kiadása és a kiadás szerkezete

Élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 2016-ban fejenként havonta 20,4 ezer forintot, 2,6 százalékkal többet költött a lakosság, mint 2015-ben, a kiadás nagysága szerény (0,3 százalékos) áremelkedés mellett reálértéken 2,3 százalékkal növekedett. A főcsoporton belül a legnagyobb arányt, 27,5 százalékot a hús és húskészítmények képviselték, az erre fordított, egy főre jutó 5605 forintos havi összeg közel azonos az előző évivel. A húsfélék ára a vizsgált időszakban átlagosan 4,9 százalékkal mérséklődött, ezen belül is – elsősorban a sertés tőkehús áfájának 27 százalékról 5,0 százalékra történő mérséklése miatt – a legdinamikusabban (14,2 százalékkal) a sertéshúsé csökkent, így hasonló ráfordítás mellett is nőtt az elfogyasztott mennyiség.

A főcsoporton belül havonta 3179 forint volt a tejre, tejtermékre, sajtra, tojásra fordított egy főre jutó kiadás nagysága, 3031 forintot pedig kenyérre és egyéb cereáliákra költött a lakosság. Az összes élelmiszerköltség csaknem ötödét zöldségfélékre, gyümölcsre és burgonyára fordították, 6,6 százalékos áremelkedés mellett fejenként 3643 forintot, ami folyó áron 7,6, reálértéken 0,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül zöldségfélékre (10,2 százalékos áremelkedés mellett) 5,2 százalékkal, gyümölcsökre (104,0 százalékos árindex mellett) 9,4 százalékkal többet adtak ki a háztartások folyó áron.

2016-ban az étolaj ára 7,1 százalékkal emelkedett, hatására a fogyasztása reálértéken 3,2 százalékkal esett vissza, ugyanakkor az állati zsiradékok esetében, ahol az árak 6,3 százalékkal csökkentek, a kiadás 11,8 százalékkal nőtt, ami a hazai lakosság jelentős árérzékenységére utal. Édességekre havonta 1270 forintot adtunk ki fejenként, az előző évhez képest folyó áron 5,2 százalékkal többet. A költségek több mint harmadát, 452 forintot csokoládéra, 294 forintot cukorra költöttük.

Az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi adatai alapján 2016-ban a háztartások fejenként 5,2 kg húst, szalámit és felvágottat vásároltak havonta, hasonlóan az előző évihez. Az elfogyasztott mennyiség legnagyobb részben baromfi- (1,6 kg), illetve sertéshús (1,5 kg) volt. A kenyér és péksütemény, a tésztafélék, valamint a rizs vásárolt mennyisége az előző évhez képest érdemben nem változott. Egy főre jutó havi tejfogyasztásunk 4,5 literre emelkedett, 0,8 százalékkal meghaladva az előző évi mennyiséget. Friss és fagyasztott zöldségből, gyümölcsből az előző évhez hasonlóan 4,4, illetve 3,8 kg fogyott havonta. 2016-ban a burgonya ára jelentősen, 25,8 százalékkal emelkedett, hatására a fogyasztás mennyisége 5,5 százalékkal csökkent. Az alkoholmentes italok közül számottevő az ásványvíz- (6,4 liter) és az üdítőital-fogyasztásunk (2,3 liter), ennél kevesebb, mindössze 1,1 liter fogyott a különféle gyümölcslevekből.

A kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia, az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összeg reálértéken 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakásfenntartáson belül a legnagyobb, 64,1 százalékos részarányú kiadás a 10,9 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, amin belül gázra 3824, elektromos energiára 3480, szilárd tüzelőanyagokra 2643, meleg vízre és távhőre 953 forintot költöttek a háztartások. Közülük leginkább a szilárd tüzelőanyagokra fordított kiadások volumene (8,0 százalékkal) nőtt 2015-höz képest.

2016-ban az energiahordozók és fűtőanyagok ára stagnált (99,9 százalék), ezen belül a gázé 0,8 százalékkal mérséklődött. Az utóbbi években tapasztalt dinamikus gázárcsökkenés hatására a lakossági attitűd is változott, amit jelez, hogy a vizsgált évben a gázra fordított összeg reálértéken 5,6 százalékkal emelkedett. A szilárd tüzelőanyagok népszerűsége pedig annak ellenére növekszik évről évre, hogy a termékcsoportban tapasztalt 3,2 százalékos áremelkedés kiemelkedő a háztartási energiahordozók között.

Az energiaköltségeken túl a lakásfenntartási kiadások másik nagy hányada a vízellátás és szennyvízelvezetés, a szemétszállítás, illetve a társasházak közös költsége, a lakbérek és a különféle lakáskarbantartási összegek, amelyek együttesen a lakásfenntartási tételek 35,9 százalékát (havonta egy főre vetítve 6117 forintot) tették ki. A kiadás nagysága az előző évihez képest érdemben nem változott.

A háztartások havi költései között a harmadik legnagyobb tétel a közlekedés és szállítás, ami az összes fogyasztási kiadás valamivel több mint tizede (10,6 százaléka) volt. Erre 2016-ban egy főre vetítve havonta átlagosan 8191 forintot fordítottak a háztartások. A közlekedési kiadások legnagyobb hányadát az üzemanyag-vásárlás tette ki, havonta 5834 forintot, ami a járműüzemanyagok 7,0 százalékos árcsökkentése mellett 6,2 százalékos reálérték-növekedést jelent.

Egészségüggyel kapcsolatos tételre, gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, orvosi ellátásra a háztartások négyötöde költött 2016-ban, havonta fejenként 3605 forintot, a fogyasztási kiadás 4,7 százalékát. Az összes egészség- üggyel kapcsolatos tétel több mint négyötödét (82,9 százalékát) gyógyszerekre, gyógyárukra fizették ki, közel hatodát (16,8 százalékát) pedig orvosi, fogorvosi kezelésekre, vagy járóbeteg-ellátások költségeként, továbbá hálapénzre adta ki a lakosság.

Szeszes italokra és dohánytermékekre egy főre jutóan 2614 forintot, az összes kiadás 3,4 százalékát fordította a lakosság havonta. A fogyasztás reálértéken 2015-höz képest stagnált, ezen belül a szeszes italok fogyasztása 5,8 százalékkal nőtt, míg a dohányáruk fogyasztása 4,7 százalékkal esett vissza. Ebben a változó fogyasztói magatartás mellett a dohánytermékek jelentős drágulása is szerepet játszott, hiszen míg a szeszes italok ára mindössze 0,3 százalékkal, a dohánytermékeké 4,3 százalékkal emelkedett 2016-ban.

A háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága

A háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült, egyes alapvető cikkek, mint például a színes televízió vagy a mosógép esetében már megközelíti a teljes ellátottságot. Az infokommunikációs és szórakoztató elektronikai eszközök kínálata egyre szélesedő palettán mozog, mint például a plazma- és az LCD-televíziók esetében is. 2016-ban a háztartások már több mint fele rendelkezett ezek valamelyikével. Napjainkban szinte már minden háztartásban van mobiltelefon, a családok 93 százaléka rendelkezik ezzel az eszközzel. Számos esetben többel is, hiszen míg a háztartások átlagos taglétszáma 2,3 fő, addig az egy háztartásra jutó telefonok száma 1,9 db. Asztali számítógép a háztartások közel felében (44 százalékában), laptop vagy notebook a kétötödében (41 százalék) volt. Saját tulajdonú személygépkocsival minden második háztartás rendelkezett.

KSH